Elmarad a látogatás

A WD 0810-353 jelű fehér törpecsillag egykor a Naphoz hasonló volt, ám élete végén felrobbant és a maradványa az a ma létező objektum, amely a Nap tömegének kb. kétharmada. Jelenleg mintegy 36 fényévnyire jár tőlünk, de az eddigi számítások azt mutatták, hogy 29 ezer év múlva, a Naprendszer külső területén, az Oort-felhőn haladhat keresztül. Egy ilyen találkozás a csillag gravitációja révén olyan zavarokat okozhatna, amelyek például számos, az Oort-felhőben keringő ősi üstökösmagot indíthatnának a Naprendszer belső régiói felé (nyitóképünk egy ilyen üstökös útját ábrázolja). Épp emiatt is izgalmas téma ezen lehetséges csillag-randevúk kutatása.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egy új adatokon nyugvó számítás eredményét ismertette és megnyugtatott minket: erre a találkozásra valószínűleg sosem kerülhet sor.

Ezelőtt 29 ezer évvel még jócskán a kőkorszakban élt az emberiség, az elmúlt 100 évben azonban hatalmasat gyorsult a technikai fejlődés. Azonban nehéz elképzelni, hogy újabb 29 ezer év elegendő volna ahhoz, hogy egy felénk tartó csillagot megállítsunk, eltérítsünk.

Az Univerzum nagy és jórészt üresnek tűnik, de egyáltalán nem ritkák egyébként azok a közelítések, amelyre a korábbi számítások ez esetben is mutattak. Egyes becslések szerint akár mintegy 40 ezer csillag is áthaladhat a Naprendszer távoli határvidékét jelentő Oort-felhőn azon időszak alatt, míg a Nap maga létezik. A legutóbbi efféle találkozásra mintegy 70-80 ezer éve került sor, a Scholz-csillag (vagy WISE 0720−0846) járt felénk. Ez egy barna törpe és mindössze a Nap tömegének 15 százaléka, ekkor vonult el azon a távolságon belül, amerre most a Voyager-szondák járnak.

Az Oort-felhő a Naptól való nagy távolsága miatt könnyen megbolygatható, egy csillag áthaladása miatt akár olyan pályára is átállhat egy addig ott keringő üstökösmag, amely a Földbe ütközéshez vezet. 2022-ben a Gaia űrteleszkóp égboltfelmérési projektjének adataiból készült egy kutatás, amely a Naphoz közeli útvonalon elhaladó csillagokat mérte fel. Ennek során bukkant fel a WD 0810-353, mint potenciális közeli randevúra érkező csillag. A Gaia adatai az egyes csillagok mozgását tárják fel, ez alapján pedig a WD 0810-353 alig 31 ezer csillagászati egység (CsE, átlagos Nap-Föld távolság) közelségben haladt volna el tőlünk. Ez nagyjából az Oort-felhő belső harmadánál lehet, azaz veszélyesen közel.

A Gaia adataiból azonban hiányzott valami: a csillag hatalmas mágneses mezeje. Ezen adat nélkül pedig könnyen lehet félrevezető információkat leszűrni a csillag egyéb adatairól. A csillag mozgását és sebességét eredetileg a Gaia által mért színképe alapján számították ki. Attól függően, hogy a csillag közeledik vagy távolodik, a spektruma a kék vagy a vörös felé fog eltolódni. Azonban az erős mágneses tér jelentősen befolyásolja, mit látunk a csillag színképében. A WD 0810-353 esetében a kutatók ezt kihagyták a számításból, így egyáltalában nem biztos, hogy a csillag felénk száguld.

A helyzet tisztázása céljából új, rendkívül pontos színképadatokat gyűjtöttek az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) egyik műszere, a FORS2 segítségével. Ez alapján meg lehetett határozni, hogy a Gaia adatainak értelmezését a csillag mágnessége befolyásolhatta-e. Mivel a mágnesség polarizálttá teszi a fényt (lásd, a lenti videóban), amennyiben a csillag spektrumában e polarizáció felfedezhető, akkor nyugodtan ki lehet jelenteni, jelentős a mágnessége.

A polarizáltság alapján az új kutatásban azt is ki tudták számítani, hogy vajon milyen lehet a mágneses tere a kérdéses fehér törpének. Ez azt is lehetővé tette, hogy a csillag sebességét újraszámolják. A friss adatokból az derült ki, hogy a WD 0810-353 ugyan valóban közeledik, ám jóval kisebb a sebessége, ez pedig elegendő ahhoz, hogy a szintén mozgó Naprendszerrel ne tudjon közeli randevút lebonyolítani.

Maga a törpecsillag azonban önmagában izgalmas kutatási témát ad, egyrészt a csillagászati értelemben vett közelsége miatt, másrészt a kora miatt olyan életszakaszban van, amelyben a mágnessége változik. Ez pedig alapos indokot jelent arra, hogy később is megvizsgálják majd még a színképét.