Ámbráscet-rezervátumot hozott létre Dominika
A világ első védett területét hozzák létre a földkerekség egyik legnagyobb állata, a nagy ámbráscet számára egy apró karib-tengeri szigetország, a Dominikai Közösség (Dominika) partjainál - tette közzé a hírt az MTI.
A védett területen megtiltják a kereskedelmi célú halászatot és a nagy tengerjárók közlekedését.
A 800 négyzetkilométernyi rezervátum a 751 négyzetkilométeres, 75 ezer lakosú szigetország nyugati partjai közelében azért ideális menedék a veszélyeztetett nagy ámbráscetnek, mert a kulcsfontosságú élőhelyen biztonságosan nevelkedhetnek az utódai és elegendő táplálék is van számára – indokolta a döntést közleményében a dominikai kormány.
A tudósok szerint a tengeri védett terület létesítése nemcsak azért fontos lépés, mert menedéket nyújt az állatoknak, hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelemben is szerepet játszhat. A nagy ámbráscetek ugyanis a felszín közelében ürítenek, mert a nem létfontosságú életfunkcióikat leállítják, amikor mintegy 3000 méteres mélységbe merülnek. Tápanyagban gazdag ürülékük táplálja a planktonokat, amelyek viszont megkötik a légkörben lévő szén-dioxidot, és mikor elpusztulnak, azzal együtt süllyednek az óceán fenekére.
Shane Gero bálnabiológus, a dominikai ámbráscetprojekt alapítója arra is rámutatott, hogy a Dominika közelében élő ámbráscet-populáció többet ürít más ámbrásceteknél, aminek egyelőre nem tudják a pontos magyarázatát. Lehet, hogy többet esznek vagy a táplálékukban van valami különleges. Gero szerint viszont bizonyos szempontból ezzel segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A Dominika környékén élő ámbráscet-populáció kevesebb mint 500 példányból áll, és más ámbráscetektől eltérően nem vándorolnak túl nagy távolságokra. A nőstényeknek 5-7 évente születik egy utóda. Gero szerint több mint 60 éves példányok is vannak a populációban.
A dominikai kormány szerint a rezervátum a fenntartható kisüzemi halászatot nem érinti, ugyanakkor olyan nemzetközi hajózási útvonalat jelölnek ki, amely megvédi az akár 16-18 méteres állatokat a hajókkal való ütközéstől, ami gyakori oka a példányok pusztulásának. Emellett a turisták számát is korlátozni fogják, hogy ezzel is biztosítsák a rezervátum nyugalmát.
Az apró szigetország miniszterelnöke, Roosevelt Skerrit közleményében Dominika „értékes polgárainak” nevezte a felségvizeiben élő ámbrásceteket.
A Pristine Seas természetvédő szervezet becslései szerint a dominikai vizekben élő több száz ámbráscet jelenléte évi 4200 tonna szén-dioxidot von ki a levegőből, ami egyenlő 5000 autó forgalomból való kivonásával.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Volt idő, amikor az Arab-sivatag is zöldellt
Arábia déli része ma a világ egyik legnagyobb és legszárazabb homoksivataga, azonban néhány ezer éve még folyók és tavak vize, és zöld növényzet volt itt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
