Ámbráscet-rezervátumot hozott létre Dominika
A világ első védett területét hozzák létre a földkerekség egyik legnagyobb állata, a nagy ámbráscet számára egy apró karib-tengeri szigetország, a Dominikai Közösség (Dominika) partjainál - tette közzé a hírt az MTI.
A védett területen megtiltják a kereskedelmi célú halászatot és a nagy tengerjárók közlekedését.
A 800 négyzetkilométernyi rezervátum a 751 négyzetkilométeres, 75 ezer lakosú szigetország nyugati partjai közelében azért ideális menedék a veszélyeztetett nagy ámbráscetnek, mert a kulcsfontosságú élőhelyen biztonságosan nevelkedhetnek az utódai és elegendő táplálék is van számára – indokolta a döntést közleményében a dominikai kormány.
A tudósok szerint a tengeri védett terület létesítése nemcsak azért fontos lépés, mert menedéket nyújt az állatoknak, hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelemben is szerepet játszhat. A nagy ámbráscetek ugyanis a felszín közelében ürítenek, mert a nem létfontosságú életfunkcióikat leállítják, amikor mintegy 3000 méteres mélységbe merülnek. Tápanyagban gazdag ürülékük táplálja a planktonokat, amelyek viszont megkötik a légkörben lévő szén-dioxidot, és mikor elpusztulnak, azzal együtt süllyednek az óceán fenekére.
Shane Gero bálnabiológus, a dominikai ámbráscetprojekt alapítója arra is rámutatott, hogy a Dominika közelében élő ámbráscet-populáció többet ürít más ámbrásceteknél, aminek egyelőre nem tudják a pontos magyarázatát. Lehet, hogy többet esznek vagy a táplálékukban van valami különleges. Gero szerint viszont bizonyos szempontból ezzel segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A Dominika környékén élő ámbráscet-populáció kevesebb mint 500 példányból áll, és más ámbráscetektől eltérően nem vándorolnak túl nagy távolságokra. A nőstényeknek 5-7 évente születik egy utóda. Gero szerint több mint 60 éves példányok is vannak a populációban.
A dominikai kormány szerint a rezervátum a fenntartható kisüzemi halászatot nem érinti, ugyanakkor olyan nemzetközi hajózási útvonalat jelölnek ki, amely megvédi az akár 16-18 méteres állatokat a hajókkal való ütközéstől, ami gyakori oka a példányok pusztulásának. Emellett a turisták számát is korlátozni fogják, hogy ezzel is biztosítsák a rezervátum nyugalmát.
Az apró szigetország miniszterelnöke, Roosevelt Skerrit közleményében Dominika „értékes polgárainak” nevezte a felségvizeiben élő ámbrásceteket.
A Pristine Seas természetvédő szervezet becslései szerint a dominikai vizekben élő több száz ámbráscet jelenléte évi 4200 tonna szén-dioxidot von ki a levegőből, ami egyenlő 5000 autó forgalomból való kivonásával.
Piros pixelek
Az Earth Observatory a napokban három működő vulkánról is közzé tett űrfelvételt, amelyeken infravörös mérések nyomán a kráterek hője is jól látható.
Akár már 7 év múlva elérhetjük a másfél fokos melegedést
A klímacélok szerint ennek az évszázadnak a végéig szabadna bekövetkeznie a másfél fokos globális felmelegedésnek, azonban egy új kutatás arra jutott, hogy a kibocsátások növekedése miatt sokkal hamarabb elérhetjük.
Feltárták az Io néhány különös tulajdonságát
A Naprendszer legvulkánibb égitestje a Jupiter körül keringő Io.
Kivételes sarki fény 1872-ben
Vajon mekkora lehetett az a napkitörés, melynek következtében kialakult az egyik legnagyobb sarki fény?
Tengeri töltésút Manifa olajmezőjén
Szaúd-Arábiában, a Perzsa-öböl partján, nagyjából félúton Kuvait és Bahrein között található a Manifa-olajmező.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
