Kína 2028-ban indítana mintagyűjtő Mars-küldetést

Ha sikerül megvalósítani a terveket, azzal két évvel előbb lesz kínai marsi kőzetminta, mint a NASA-ESA közös akció optimális működése esetén.

A modern kori űrversenyt ugyan nem hasonlíthatjuk a hidegháború idején lezajlotthoz, mivel távolról sem költ egy ország se annyit az űrkutatásra, azonban az egyes nemzetek, vagy közösségek tervei, sikerei így is versengéssel járnak.
Kína 2028-ban szeretné elindítani a marsi kőzetmintáért azt a két szondából álló űregységet, amelynek munkája 2031-re már haza is hozná a kiemelt mintákat, számolt be a Universe Today. A NASA-ESA közös minta-hazaszállító akció a jelen felállás szerint, a legjobb esetben is csak 2030-ban indulhatna, holott az eredeti tervek szerint 2026-ban már haza is érhetett volna a minta.
A kínai Mars-küldetés (Tianven–1) eddigi munkája során olyan adatokat is gyűjtöttek, amelyekkel a marsi légkörről készülhet egy, a mintagyűjtő akcióhoz is szükséges modell. Ennek legfontosabb eleme az, hogy a marsi porviharok működését, ciklusait megértsék, hisz ez mind a le- és felszállást, mind a felszíni üzemelést jelentősen gátló tényező. A kínai modell a jó hangzású GoMars (kb. „hajrá Mars”) nevet kapta
Jelen pillanatban 10 üzemelő küldetés van a Mars körül, illetve a felszínen, és a bolygó iránti nagy érdeklődés miatt a marsi időjárásról is fontos minél teljesebb képet alkotnunk. Számos terv van a robotikus, majd az emberes Mars-küldetésekre, ezekhez pedig szükség lesz a marsi légkör viselkedésének adataira is. A kínai szakemberek olyan modellt készítettek, amelyben a por mellett a víz és a szén-dioxid ciklusait is kiszámították. A számításokat követően a modellt letesztelték azon az adatbázison, amelyet az eddig Mars-küldetések során végzett mérésekből, megfigyelésekből állított össze a NASA (OpenMARS), és bebizonyosodott, hogy jól működik a modell. Jól sikerült megfogni az olyan részleteket, mint például a zonális szelek (vagyis az égöv szerint kb. állandó szelek, mint a Földön a passzát), a sarki jégsapka ciklusa, a felszíni hőmérséklet, vagy épp a por helyzete.
Az időjárási modell mellett egy virtuális Mars is készül, amelyben a kínai szakemberek a leszállóhely megfelelő kiválasztására igyekeznek minél pontosabban felkészülni. A GoMars és a virtuális Mars segítségével végzett szimuláció például egy kiszemelt leszállóhely hőmérsékleti viszonyairól is árulkodik, így majd olyan rovert építhetnek, amit kimondottan azokhoz a viszonyokhoz terveztek.
A kínai mintagyűjtő küldetésben egy keringő és egy leszálló/felszálló egység vesz részt. A leszálló egységen egy rover fogja begyűjteni a mintákat, feltehetően fúrás segítségével, majd visszaszállítja a leszálló egységre. Azon foglal majd helyet az a felszálló egység, amelyben a minták a Mars körüli pályán keringő egységre jutnak, majd azzal haza a Földre. A manőverek nem nagyon különböznek attól, amit a NASA-ESA közös küldetése is tervez, előnyt talán az jelenthet, hogy mindez egy kézben koncentrálódik.
Az viszont mindegy, ki lesz az első, a lényeg, hogy minél több sikeres küldetés legyen, ezekből profitálhat a legtöbbet az emberiség.