Hőmérsékletek a Naprendszerben

A kőzetbolygók teljes felszínének átlaghőmérsékletét mutatta be az összefoglaló, a gázbolygók esetében – mivel itt felszínről nem igazán beszélhetünk – a légkör azon szintjében mért hőmérsékletet, amely a földi tengerszintnek megfelelő légnyomású.

A Nap

Napunk magjában 15 millió Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, ám a felszínén, a fotoszférában kellemesen hűs 5500 Celsius-fok van csupán, majd a korona külső régióiban ismét megizzadnánk: 2 millió Celsius-fokot lehet itt mérni.

A Merkúr

A legbelső bolygó 57 millió kilométerre van a Naptól, 3 perc alatt éri el csillagunk fénye. Az átlagos felszíni hőmérséklete ugyan +167 Celsius-fok, de hatalmas különbségeket mutat a nappali és az éjszakai oldala. A napsütötte régióban a +430 Celsius-fokot is elérheti a meleg, éjszakai oldalán viszont -180 Celsius-fok van csak.

A Vénusz

108 millió kilométerre van a Naptól, ahonnan 6 perc kell a fénynek, hogy megérkezzen a bolygóra. Bár a Föld ikertestvérének is nevezik, a vastag felhőtakarója alatt +464 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet lehet mérni. Ez azt is jelenti, hogy bár messzebb van a Naptól, mégis forróbb, mint a Merkúr.

A Föld

Otthonunk 150 millió kilométerre kering a Naptól, az átlagos felszíni hőmérséklete +15 Celsius-fok. Sokszínű időjárásunkat talán nem kell bemutatni! Az érvényes hőmérsékleti rekordok szerint a legmelegebb mért hőmérséklet a kaliforniai Halál-völgyében alakult ki 1913-ban, +56,7 Celsius-fok volt; a legnagyobb hideget az antarktikai Vosztok kutatóbázison mérték 1983-ban, -89,2 Celsius-fok hideg volt.

A Mars

Külső szomszédunk 228 millió kilométerre van, és 13 perc kell a napfénynek, hogy odaérjen. A felszín átlaghőmérséklete -65 Celsius-fok csupán, mivel a nagyon ritka légkörben könnyen megszökik a hő. A legmelegebb +20 Celsius-fok körül van, míg a leghidegebb -153 Celsius-fok lehet a bolygón. Jelenleg két NASA rover is méri a napi időjárási viszonyokat. A Perseverance helyszínén a talajfelszín hőmérséklete -93-tól +17 Celsius-fokig terjedhet, a talaj közelében a léghőmérséklet -83 és -13 Celsius-fok közötti értékeket mutat. (A Mars jelenleg tőlünk nézve a Nap közelében van, ilyenkor néhány hétig nincs kommunikáció, ezért nem egészen frissek az adatok.)

A Jupiter

A Naptól 778 millió kilométerre kering 12 földi évig tartó éve során, 43 perc alatt éri el csillagunk fénye. Tengelyferdesége mindössze 3 fokos, vagyis az ottani évszakosság gyenge, tengelyforgása 10 órás, ezzel is rekorder a Naprendszerünkben. Az átlagos hőmérséklete -110 Celsius-fokos. 2003-ban a Galileo űrszonda a pályafutása végén a Jupiter légkörébe merült, ám egy ideig még eközben is méréseket végzett. Az utolsó mérési adata +153 Celsius-fok volt, itt a légnyomás kb. annyi volt, mint a Földön kb. 200 méterrel a tenger alatt.

A Szaturnusz

A gyűrűs óriásbolygó 1,4 milliárd kilométerre kering a Naptól, 80 percig utazik a fény, míg eléri. Az itteni átlagos hőmérséklet -140 Celsius-fok, viszont elég szeles a hely, az egyenlítői régióban 500 méter per másodperces szélsebességet lehet mérni (a hazai abszolút szélrekord 47,7 méter per másodperc).

Az Uránusz

A bolygó tengelyferdesége extrém, közel derékszöget zár be a keringési síkkal. A bolygó a Naptól 2,9 milliárd kilométerre kering, 2 óra 40 percig utazik a fény hozzá, az időjárása hideg és szeles: itt az átlaghőmérséklet -185 Celsius-fok.

A Neptunusz

A legkülső bolygón, ami 4,5 milliárd kilométerre jár a Naptól, 4 órára van szüksége a fénynek, hogy odaérjen. Itt elkél a sál és a sapka: hangsebességet meghaladó szelekkel, és -200 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel találkozhatna az utazó.

A Pluto

A Pluto ugyan bolygóból törpebolygó lett 2006-ban, ám a Naprendszer klasszikus családi fotóján azért még szerepel. 5,9 milliárd kilométerre kering a Naptól, 5,5 órára van szüksége a fénynek ahhoz, hogy eljusson ide. Elég kevés is érkezik: 900-szor kevesebb napfény éri délben a Pluto felszínét, mint a Földét. A felszíni hőmérséklet itt -225 Celsius-fokos.