Az erdők fontossága
Az egészséges, biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partnerünk a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására.
A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással készült modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Az erről szóló összefoglaló írást a másfélfok.hu oldalon munkatársai készítették el.
Érdekesség, hogy a legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte azonos a legnagyobb kibocsátókkal, élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államok, India, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb szárazföldi vegetációs szénraktára azonban továbbra is az Amazonas.
Magyarországon is nőtt a vegetáció szénelnyelő kapacitása, azonban itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.
Általánosságban elmondható, hogy ha egy országban nő az elnyelt szén-dioxid mennyisége, akkor az az erdők területi gyarapodására utal. A biomassza csökkenése azonban fokozódó fakitermelésre, erdőirtásra és az erdők állapotának romlására utal. Az adott időszak alatt megkötött szén-dioxid mennyisége tehát fontos jelzője annak, hogy egy-egy országban mennyire veszik komolyan az erdőségek védelmét és helyreállítását.
A másik jellemző, az elraktározott teljes szénkészlet pedig azt mutatja meg, hogy összességében mekkora mennyiségű szén van beépülve a növények „testébe” az erdő egészében, és ezáltal eltávolítva a légkörből hosszú évtizedekre és évszázadokra. Ha azonban ezeket a szénraktárakat megbolygatjuk, akkor ez a szén-dioxid visszakerül a légkörbe, tovább fokozva a klímaváltozást.
Égi jelenségek 2024. szeptember második felében
Telihold és részleges holdfogyatkozás vár, együttállásokat is láthatunk, és izgulhatunk az ősz üstököséért.
Mennyivel sejthetjük előre a nagy földrengéseket?
Az emberiség régi álma a földrengések előrejelzése, és nem ritkán túl nagy reményt fűzünk egy-egy kecsegtető módszerhez.
Az Androméda rózsáit fotózta a Hubble-űrteleszkóp
Az Androméda-galaxis egyik spirálkarjában található ionizált gázok rózsákra emlékeztető formákban örvénylenek.
Jég alá úszó robotokat fejleszt a NASA
Az eszközökkel az antarktiszi selfjég alá szeretnének bepillantani, hogy jobban megértsék, miként és milyen mértékben is olvad.
Mennyire sötét a világegyetem?
A New Horizons űrszonda méréseinek köszönhetően sokkal pontosabb képet alkothatunk arról, hogy voltaképp mennyire is sötét a világunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
