Fából készült műhold
2024-ben útnak indulhat az első, fából készült űreszköz, amelynek kísérleti célja az űrszemét csökkentése.
LignoSat néven működhet majd az a mini-műhold, amelyet a NASA és a JAXA – a japán űrhivatal – közös küldetésben indíthat útnak 2024-ben. A Föld körül keringő hatalmas, és egyre növekvő mennyiségű műhold mellett elképesztően hatalmas mennyiségű, több ezer tonnányi törmelék is kering, amelyek mind veszélyeztetik a működő műholdakat, illetve nem biztos, hogy tökéletesen el tudnak égni visszatéréskor. Emellett a fémből készült műholdak fényvisszaverésük révén károsítják az éjszakai égbolt látványát, veszélyeztetik a csillagászati megfigyeléseket is, növelve a fényszennyezést. Számtalan ötlet felmerült az űrszemét csökkentésére, a leghatékonyabb azonban itt is az lenne, ha olyan anyagból készülhetnének az űreszközök, amelyek problémamentesen elégnének a légkörben.
A japán faműholdak alapanyagának első űrbéli tesztjére 2022-ben került sor. Ekkor a Nemzetközi Űrállomáson, a Kibo modul külsején elhelyezve azt vizsgálták, hogy miként reagál a faanyag az űrbéli környezeti hatásokra. A tesztek arról tanúskodtak, hogy rendkívül ellenállóak voltak, se a hőmérséklet-ingadozás, se a különféle sugárzások nem okoztak deformációt, repedéseket vagy más problémát. A kísérletek hatására a magnólia faanyaga mellett döntöttek, ez a fa számtalan szempontból ideálisnak tűnik.
A fából készülő műhold egyszerűbb is lehet a fémből készültnél, például a fán áthatol az elektromágneses sugárzás, ezért nem kell kiálló antennákat építeni a műholdra, az elhelyezhető a műhold belsejében is. Az első repülőgépek is fából készültek, az alumíniumhoz hasonló erősségű, azonos tömegre vetítve. Bár az élő növényeket károsítja a sugárzás, a holt faanyagban semmi elváltozást nem okozott.
A japán szakemberek tesztműholdja nem olyan őrültség, mint aminek első olvasatra tűnik, és ne feledjük, tesztről van szó, ami vagy beváltja a reményeket, vagy sem, de mindenképp okulni lehet belőle. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy lesz-e gyakorlati, gazdasági haszna a kísérletnek, de könnyen vezethet olyan technológiához is, amelyről ma még álmodni se merünk.