Fából készült műhold
2024-ben útnak indulhat az első, fából készült űreszköz, amelynek kísérleti célja az űrszemét csökkentése.
LignoSat néven működhet majd az a mini-műhold, amelyet a NASA és a JAXA – a japán űrhivatal – közös küldetésben indíthat útnak 2024-ben. A Föld körül keringő hatalmas, és egyre növekvő mennyiségű műhold mellett elképesztően hatalmas mennyiségű, több ezer tonnányi törmelék is kering, amelyek mind veszélyeztetik a működő műholdakat, illetve nem biztos, hogy tökéletesen el tudnak égni visszatéréskor. Emellett a fémből készült műholdak fényvisszaverésük révén károsítják az éjszakai égbolt látványát, veszélyeztetik a csillagászati megfigyeléseket is, növelve a fényszennyezést. Számtalan ötlet felmerült az űrszemét csökkentésére, a leghatékonyabb azonban itt is az lenne, ha olyan anyagból készülhetnének az űreszközök, amelyek problémamentesen elégnének a légkörben.
A japán faműholdak alapanyagának első űrbéli tesztjére 2022-ben került sor. Ekkor a Nemzetközi Űrállomáson, a Kibo modul külsején elhelyezve azt vizsgálták, hogy miként reagál a faanyag az űrbéli környezeti hatásokra. A tesztek arról tanúskodtak, hogy rendkívül ellenállóak voltak, se a hőmérséklet-ingadozás, se a különféle sugárzások nem okoztak deformációt, repedéseket vagy más problémát. A kísérletek hatására a magnólia faanyaga mellett döntöttek, ez a fa számtalan szempontból ideálisnak tűnik.
A fából készülő műhold egyszerűbb is lehet a fémből készültnél, például a fán áthatol az elektromágneses sugárzás, ezért nem kell kiálló antennákat építeni a műholdra, az elhelyezhető a műhold belsejében is. Az első repülőgépek is fából készültek, az alumíniumhoz hasonló erősségű, azonos tömegre vetítve. Bár az élő növényeket károsítja a sugárzás, a holt faanyagban semmi elváltozást nem okozott.
A japán szakemberek tesztműholdja nem olyan őrültség, mint aminek első olvasatra tűnik, és ne feledjük, tesztről van szó, ami vagy beváltja a reményeket, vagy sem, de mindenképp okulni lehet belőle. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy lesz-e gyakorlati, gazdasági haszna a kísérletnek, de könnyen vezethet olyan technológiához is, amelyről ma még álmodni se merünk.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Volt idő, amikor az Arab-sivatag is zöldellt
Arábia déli része ma a világ egyik legnagyobb és legszárazabb homoksivataga, azonban néhány ezer éve még folyók és tavak vize, és zöld növényzet volt itt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
