Sötétség és fény galaxisunk központjában

Az Űrteleszkóp Tudományos Intézet számolt be a JWST legújabb érdekességéről, a Tejútrendszer központi régióját infravörösben megvizsgáló felvételről, amelynek kaotikus látványában a sötétség és a fény játékával ismerkedhetünk meg.

Galaxisunk központja kapcsán leginkább csak az ott rejtőző fekete lyuk jut eszünkbe, most azonban az ettől mintegy 300 fényév távolságban lévő területet vizsgálta az űrteleszkóp. A Sagittarius C jelű területen csillagkeletkezés zajlik, amelyről a JWST extra gazdag részletekkel is szolgált. „Rengeteg jellegzetességet most láthatunk először.” – mondta a megfigyelő csapat kutatásvezetője, Samuel Crowe. „A Webb hihetetlen mennyiségű részletet tett láthatóvá, így, ennek köszönhetően oly módon vizsgálhatjuk, miként keletkeznek a csillagok ebben a környezetben, ahogy eddig soha nem volt rá lehetőségünk.”

A központi régió a legextrémebb környezet az egész galaxisunkban, a csillagkeletkezésről alkotott elméleteinket itt igazán szigorú teszteknek vethetjük alá. A felvételen látható mintegy félmillió csillag között egy protocsillagokból – még születőben lévő csillagokból – álló csoport is található. Ezekből, miközben növekszik a tömegük, anyagsugarak indulnak ki, és a sötét felhő közepén tábortűz-szerűen ragyognak. A protocsillagokat körbefogó sötét felhő olyan sűrű, hogy elfedi a mögötte lévő csillagok fényét, így a terület, ami egyébként az egyik legzsúfoltabb régiója a képnek, kimondottan ritkásnak tűnik. Vannak kisebb, e felhőhöz hasonlóan, infravörösben sötét foltok is még a képen, amelyek a csillagok közti lyukaknak tűnnek – ezekben a jövő csillagai fognak majd megszületni.

A képen türkizes árnyalatban látható egy ionizált hidrogénből álló felhő által kibocsátott sugárzás. Ilyesmit általában a fiatal, nagy tömegű csillagokból kisugárzott nagyenergiás fotonok hoznak létre. Azonban a Webb felvételén olyan hatalmas e terület, hogy egészen meglepő a jelenléte a szakemberek szerint, így ezt még tovább kell majd vizsgálni. Emellett tűszerű, összevissza álló szerkezeteket is lehet látni ebben a régióban, ezeket Crowe szeretné majd tanulmányozni, és kideríteni, mik is voltaképpen.

„Galaxisunk központja igen zsúfolt hely. Örvénylő, mágneses gázfelhőkben születnek új csillagok, az ezekből eredő csillagszél, anyagáramlatok és sugárzás is befolyásolja a környező gázokat. A Webb rengeteg adattal látott el minket erről az extrém környezetről, és épp csak elkezdtünk beleturkálni az adattömegbe.” – magyarázta Rubén Fedriani, a projekt egyik kutatója.

A Tejútrendszer középpontja tőlünk 25 ezer fényévre van, ez a Webb számára elég közeli ahhoz, hogy egyedi csillagokat vizsgálhasson, ezzel pedig példa nélküli információkat nyújtson a csillagkeletkezésről. Kiderülhet, hogy vajon e központi régióban, vagy a spirálkarokban képződnek-e nagyobb tömegű csillagok. E túlsúlyos csillagok magjában születnek meg a nehezebb elemek, így a megértésükkel az Univerzum történetének fontos részletei derülhetnek ki.

„A Webb felvétele elképesztő, a belőle megszerezhető tudás pedig még inkább az.” – tette hozzá Crowe.