Különös hatszögeket találtak a marsi felszín alatt

Nemrégiben számoltunk be mi is a Mars felszínén látható hatszöges mintázatról, amelyeket a Curiosity marsjáró fotóin lehetett látni. Most azonban a kínai marsjáró mérései egy olyan hatszöges mintát mutattak ki, amire a talaj mélyén talált a Csuzsong talajradarja. A kínai kutatók a Nature Astronomy folyóiratban számoltak be a felfedezésről.

A Marson számos sokszöges mintázatot találtak már a különféle küldetések során, ezek mérete is igen változatos, a pár centistől a több tíz méteresig terjed. A Csuzsong talajradarja 80 méteres mélységig lát le, ezen belül 35-65 méteres mélységben észlelte a különös alakzatokat: 16, szinte teljesen függőleges „oszlopot” a rover által megtett 1200 méternyi útvonal során. Ezek feltehetően a Mars ősi időszakában keletkezhettek, majd a későbbi geológiai folyamatok révén betemetődtek.

A rover a leszállóhely közelében számos óriás árkot azonosított, amelyek a kutatók következtetései szerint e sokszöges képződmény-rendszernek a részeit képezik. A kínai szakemberek a különös mélybeli oszlopok keletkezésére vonatkozó elmélettel is előálltak.

Az észlelt sokszögek átmérője 67 méteres nagyság körül, a közéjük ékelődő hézag 27 méteres körül volt. Ha kihűlő lávában, annak hűlés közbeni zsugorodásával (a bazaltoszlopokhoz hasonlóan) alakultak volna ki, akkor a határfelületről visszavert radarjelek másmilyennek mutatták volna őket. Ezen kívül nincs arról tudomásunk, hogy ezen a helyszínen olyan bazalt alapkőzet volna, amelynek efféle hűlési nyoma lehetne, ezt tehát kizárták a szakemberek.

Mivel a rover útján végig jelen voltak ezek a mélybeli jelek, azt lehet valószínűsíteni, hogy nagyobb kiterjedésű sokszöges terület állhat a helyszínen. A sokszögek mérete miatt kizárták azt is, hogy valamiféle törések rendszerére bukkantak volna rá. Arra jutottak a szakemberek, hogy ezek valószínűleg olyan zsugorodás eredményei, amelyekhez hasonlót bolygónk sarkvidékein láthatunk. A permafrosztban kialakuló alakzatok úgy jönnek létre, hogy egy kezdeti hőzsugorodást követően a repedéseket jég tölti ki, majd ez az évszakok váltakozása során egyre hízik, úgynevezett jégékek jönnek létre. Az ékek közti területek maguk a sokszögek, amelyeket gyakran a környező törmelékes talaj, kőzetszemcsék töltenek ki.

A most azonosított terület jelen tudásunk szerint a Mars korai időszakában, mintegy 2,9-3,7 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, feltehetően akkor, amikor a Mars vízben még bővelkedő időszaka véget ért. Az ilyen jellegű terület csak hideg környezetben jöhet létre, vagyis a Utopia Planitia területén ismétlődő fagyás-olvadás ciklusok lehettek ekkor. Az ekkor létrejött sokszögeket aztán évmilliárdok alatt betemették a további geológiai folyamatok.
A Csuzsong radarja segítségével áradások lehetséges nyomait is azonosították már a kínai kutatók egy korábbi elemzésük során.