A NASA már tervezi a következő űrteleszkópot

A Lakható Világok Obszervatóriuma (Habitable Worlds Observatory – HWO) az új generációs űrteleszkópok közé tartozik, s amint az a nevéből is következik, olyan exobolygókat fog majd keresni és vizsgálni, amelyeken az élet feltételei adottak lehetnek. A NASA a közeljövőben a 2027-re tervezett Nancy Grace Roman-űrteleszkópra koncentrál, azonban a középtávú tervekkel is foglalkozni kell, azokkal az űrteleszkópokkal, amelyek majd a JWST és a Roman után következnek.

A HWO lesz az első kimondottan az életet kereső űrteleszkóp, ám emellett más megfigyeléseket is végez, más feladatokat is ellát majd. A hasonló jövőbeli küldetések fejlesztéséhez, ám a HWO-ra koncentrálva a NASA egy külön programot indított, amelynek feladata az lesz, hogy a tervezés során a korábbi űrteleszkópok működéséből leszűrhető tanulságokat beágyazza, az új céloknak megfelelő technológiákat kiválassza. Két, kutatókból és mérnökökből álló csapat vesz részt a feladatokban, ők segítenek megkeresni az optimális megoldásokat a tervezett űrteleszkóp számára. A kiválasztott 60 fős csoport feladata lesz az is, hogy a karrierjük kezdetén álló fiatal szakembereket kiváló szakértőkké nevelje, mire a HWO elindulhat.

Az élet a Világegyetemben lehet egészen ritka csoda éppúgy, mint hétköznapi dolog, ám egyelőre fogalmunk sincs arról, vajon melyik véglet áll közelebb a valósághoz. Ennek kiderítését fogja szolgálni a HWO, vagyis segítségével az Univerzumban elfoglalt helyünkről kapunk majd információt. Eddig már több mint 5500 igazolt létezésű exobolygóról van tudomásunk, ám ezek legtöbbje olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek az általunk ismert élet lehetőségét kizárják. Az első feladat az lesz, hogy olyan bolygókat találjunk, amelyek az élet számára alkalmas körülményekkel bírnak, beleértve azt is, hogy megfelelő csillag körül keringenek. (Ez nem azt jelenti, hogy nem tudunk elképzelni a mienktől eltérő életet, hanem azt, hogy képtelenek lennénk az arra utaló jeleket felismerni.)

A HWO ötlete nem egészen új. Már 2021-ben feladatul kapta a NASA, hogy készítsenek az évtizedes terveik közé sorolható űrteleszkópokat, nevezzék meg azok céljait, képességeit. Ehhez a már meglévő LUVOIR és az élet után kutató HabEx ötletével állt elő az űrhivatal. A LUVOIR infravörös, ultraibolya és optikai tartományú óriás űrteleszkóp, amely a JWST számos tulajdonságát ötvözi új módszerekkel. 2016-ban kezdtek bele a tervezésébe, ám ez egy általános, sokféle hullámhosszon dolgozó obszervatórium volna. 2021-ben ezt, valamint a HabEx ötletét ötvözve merült fel a HWO lehetősége. A HWO képességei közt mindkét teleszkópé helyet kapott, ám a konkrét tervezési fázis most kezdődött meg, a tudományos és mérnöki kutatócsoportok tagjainak kiválasztásával.

A HWO persze nem a távoli bolygókon élő űrlényeket fogja megmutatni, hanem olyan jeleket lesz képes venni, amelyek az élethez köthetőek lehetnek. A megfelelő Nap-szerű csillag lakhatósági zónájában keringő Föld-szerű bolygókat fogja megvizsgálni. Ehhez spektroszkópja segítségével méri majd a távoli égitestek fényét, a színképből pedig azt lehet majd kideríteni, miféle kémiai összetevők uralják az egyes bolygókat. Ahhoz, hogy erre képes legyen, hogy elkülöníthesse a bolygókról érkező fényt a bolygó anyacsillagának fényétől, egyrészt a tükreinek rendkívüli precizitású, szabályozható beállításával, másrészt egy, a csillag fényét közvetlenül kitakaró koronográffal éri majd el. Míg a tükrök precíziós állítását a Roman-űrteleszkóp is használja majd, a koronográfos vizsgálatokat a földi óriásteleszkópok is alkalmazzák.