Zöldellő égi karácsonyfa
A Karácsonyfa-halmaz, avagy NGC 2264 egy olyan égi objektum, amelynek látható tartományban vörös a színe, ám a NASA most olyan változatát mutatta meg nekünk, amelyen zöld.
A karácsony körüli estéken, ha véletlenül éppen derült az idő, a keleti égen, az Ikrek jobb lába közelében, az Egyszarvú csillagképben, egy kisebb távcső segítségével megkereshetjük a Karácsonyfa-halmazt. A fiatal csillagok által kirajzolt karácsonyfa alakot hosszú záridős fotón megörökítve vörösesen derengő ködös hátteret láthatunk.
A NASA azonban most igazi fenyőhöz illő zöldnek mutatta meg, a képhez több különböző eszközzel készült felvételt használtak fel. Egyrészt a Chandra, röntgen tartományban dolgozó űrteleszkóp fotóiból kerültek rá a fényes, fiatal csillagok, kék és fehér fényben (az animáción ezek villognak). Másrészt látható tartományban a Kitt Peak Obszervatóriumban lévő WIYN teleszkóppal született felvétel, ami a csillagok körüli (most a természetes vörösről mesterségesen zöldre változtatott) ködösséget mutatja.
Harmadrészt pedig infravörös tartományban is megörökítették a halmazt a Két Mikronos Teljes Égboltfelmérés során, ez az előtér és a háttér csillagait mutatja meg. A halmazt égi képéhez viszonyítva 160 fokkal elforgatták (a valóságban majdnem fejtetőn, kissé ferdén áll a karácsonyfa).
A halmazt kitevő fiatal – 1-5 millió éves – csillagok közt van a Napnál hétszer nagyobb és tízszer kisebb is, és a fiatalkori hevességüknek köszönhetően valóban villódzik a fényük, ám nem egyszerre, az animáción nem ezt láthatjuk. A Chandra röntgen tartományú felvételeiben látott kék és fehér csillagok fényét kapcsolták ki-be, hogy jobban észleljük, mely csillagok is tartoznak a valóságban is egy csoportba.
A Chandra vagy más teleszkópok által megfigyelt fényességváltozások egy része abból fakad, hogy a csillagok mágnessége hatására igen erős csillagkitörések indulnak ki belőlük, másik része pedig a körülöttük lévő gázok és porok mozgása miatt következik be. Harmadrészt a csillagok felszínén kialakuló csillagfoltok miatt is változhat a fényesség, ahogy a csillag tengelyforgása miatt ezek hol láthatóak, hol nem.
Az égi karácsonyfa tőlünk mintegy 2500 fényév távolságban található, a nagysága 56 fényévet fog át.
Forró sarkvidék: 35 Celsius-fokot mértek Szibériában
Sok észak-sarkvidéki régióban évtizedek óta nem volt olyan meleg, mint idén júliusban.
Meglepően gyorsan lassult le a Pluto legnagyobb holdjának forgása
A kutatók szerint a Pluto legnagyobb holdja, a Charon egykor 14 óránként fordult meg a tengelye körül, ám a Pluto árapályereje néhány millió év alatt drasztikusan lelassította a forgását.
Először figyelték meg, miként születik a földkéreg az óceán mélyén
Az események pontos műszeres mérések révén sokat elártultak arról, miként is távolodnak egymástól a földkéreg lemezei.
Egyre forróbb a Hawaii-szigetek alatt rejtőző vulkáni forrópont
Hawaii nemcsak festői turistaparadicsom, hanem geológiai laboratórium is, ahol a vulkáni működés élőben vizsgálható.
Horvátország másik arca: nemcsak a tengerpartért érdemes útra kelni
Horvátországról legtöbbünknek a napsütötte tengerpartok, hangulatos óvárosok és a kristálytiszta Adria jut eszébe. Pedig az ország ennél jóval többet tartogat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
