Zöldellő égi karácsonyfa
A Karácsonyfa-halmaz, avagy NGC 2264 egy olyan égi objektum, amelynek látható tartományban vörös a színe, ám a NASA most olyan változatát mutatta meg nekünk, amelyen zöld.
A karácsony körüli estéken, ha véletlenül éppen derült az idő, a keleti égen, az Ikrek jobb lába közelében, az Egyszarvú csillagképben, egy kisebb távcső segítségével megkereshetjük a Karácsonyfa-halmazt. A fiatal csillagok által kirajzolt karácsonyfa alakot hosszú záridős fotón megörökítve vörösesen derengő ködös hátteret láthatunk.
A NASA azonban most igazi fenyőhöz illő zöldnek mutatta meg, a képhez több különböző eszközzel készült felvételt használtak fel. Egyrészt a Chandra, röntgen tartományban dolgozó űrteleszkóp fotóiból kerültek rá a fényes, fiatal csillagok, kék és fehér fényben (az animáción ezek villognak). Másrészt látható tartományban a Kitt Peak Obszervatóriumban lévő WIYN teleszkóppal született felvétel, ami a csillagok körüli (most a természetes vörösről mesterségesen zöldre változtatott) ködösséget mutatja.
Harmadrészt pedig infravörös tartományban is megörökítették a halmazt a Két Mikronos Teljes Égboltfelmérés során, ez az előtér és a háttér csillagait mutatja meg. A halmazt égi képéhez viszonyítva 160 fokkal elforgatták (a valóságban majdnem fejtetőn, kissé ferdén áll a karácsonyfa).
A halmazt kitevő fiatal – 1-5 millió éves – csillagok közt van a Napnál hétszer nagyobb és tízszer kisebb is, és a fiatalkori hevességüknek köszönhetően valóban villódzik a fényük, ám nem egyszerre, az animáción nem ezt láthatjuk. A Chandra röntgen tartományú felvételeiben látott kék és fehér csillagok fényét kapcsolták ki-be, hogy jobban észleljük, mely csillagok is tartoznak a valóságban is egy csoportba.
A Chandra vagy más teleszkópok által megfigyelt fényességváltozások egy része abból fakad, hogy a csillagok mágnessége hatására igen erős csillagkitörések indulnak ki belőlük, másik része pedig a körülöttük lévő gázok és porok mozgása miatt következik be. Harmadrészt a csillagok felszínén kialakuló csillagfoltok miatt is változhat a fényesség, ahogy a csillag tengelyforgása miatt ezek hol láthatóak, hol nem.
Az égi karácsonyfa tőlünk mintegy 2500 fényév távolságban található, a nagysága 56 fényévet fog át.
Így épül Egyiptom új fővárosa
Mivel Kairó már kezelhetetlen méretűvé nőtt, új adminisztratív fővárost épít Egyiptom.
Európában és globálisan is 2024 nyara volt a legmelegebb
Valószínűleg senkit sem ér meglepetésként a hír, amely szerint a mérések kezdete óta az idei nyár volt a legmelegebb mind Európában, mind az egész bolygón.
Égi jelenségek 2024. szeptember második felében
Telihold és részleges holdfogyatkozás vár, együttállásokat is láthatunk, és izgulhatunk az ősz üstököséért.
Mennyivel sejthetjük előre a nagy földrengéseket?
Az emberiség régi álma a földrengések előrejelzése, és nem ritkán túl nagy reményt fűzünk egy-egy kecsegtető módszerhez.
Az Androméda rózsáit fotózta a Hubble-űrteleszkóp
Az Androméda-galaxis egyik spirálkarjában található ionizált gázok rózsákra emlékeztető formákban örvénylenek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
