Égi jelenségek 2024. január első felében
Napközelben jár a Föld, nem sokat látunk az év első meteorrajából, megjelenik a tavaszi állatövi fény, lesz hajnali és alkonyi együttállás, és szép holdsarlókat is megfigyelhetünk.
Napközelben a Föld 3-án
Bolygónk az északi félteke telén jár legközelebb a Naphoz, 147 millió kilométerre. Ez azt jelenti, hogy a Nap látszólagos átmérője ekkor a legnagyobb. Ne feledjük, csak megfelelő szűrőn keresztül fotózzuk, érdemes a nyár közepén elkészíteni a kép párját is. Délben is csak 20 fokos magasság körül jár a Nap, de érdemes kivárni, míg eltávolodik a horizonttól, vagyis ne napkeltekor örökítsük meg. A látóhatárhoz közeli légrétegek hatására eltorzul a képe, így nem a valós méretében mutatkozik meg. Ha dél körül fotózzuk, akkor nyáron majd reggel 7 körül tudjuk hasonló magasságban elcsípni csillagunkat. A két kép összehasonlításából kitűnik majd az a különbség, amelyet a Nap-Föld távolság miatt észlelhetünk.
Quadrantidák 3-án hajnalban
Az év első meteorraja nehezen megfigyelhető, részben az ilyenkor szokásos kedvezőtlen időjárás miatt, részben pedig azért, mert az alig néhány órás maximum gyakran esik olyan időszakra, amikor nálunk nappal van. Hasonló helyzet áll elő most is, az előrejelzett maximum délelőtt 10 körül várható, vagyis Amerika élvezheti a meteorokat idén. A napkelte előtti időszakban előfordulhat, hogy kissé már kezd nőni az aktivitás, és néhányat megpillanthatunk e meteorokból. Aki Észak-Amerika területén tölti ezt az időt, az akár az óránként 80-100 meteort jelentő csúcsot is elcsípheti a 3-ra virradó éjszaka. A helyzetet kissé tovább rontja a Hold jelenléte is, ezen az éjszakán 60 százalékkal világítja be az eget.
Hajnalonta láthatjuk a Merkúrt
A legbelső bolygó a hónap elején napkelte előtt másfél órával kel fel a délnyugati égen, a hónap közepére picit még előbb, de lényeges különbség már nem lesz. Emiatt gyakorlatilag bármelyik reggel megnézhetjük, 6:30 körül, vagyis nem is túl korai időpontban. Ekkor már pirkad, de még elég sötét ahhoz a horizont, hogy feltűnjön a bolygó ragyogása.
Már megnézhetjük a tavaszi állatövi fényt
Általában már december közepén elkezd derengeni az alkonyat utáni 1-2 órában a délnyugati horizontról ferdén felnyúló fénykúp, ha a holdjárás és az felhőzet lehetővé teszi. Januárban már jól megfigyelhető, kb. egy órával napnyugta után kezdődik az az 1-1,5 órás időszak, amelyben a legszebben látszik. Az ilyenkor még viszonylag korai sötétedés miatt kényelmesen megfigyelhető, csak olyan helyszínt kell keresni, ahol a délnyugati ég fényszennyezésmentes. Az időszakban szerencsére az esti észlelést a holdfény nem fogja zavarni, egészen 13-ig holdmentesek lesznek az esték, használjuk ki a lehetőséget, ha az időjárás kedvez!
Holdsarló, Merkúr és Vénusz randevú 9-én
A hajnali égen figyelhetjük meg a laza, de igen szép együttállást. A 6,7 százalékos holdsarlótól balra jó 8 fok távolságban a Merkúrt, felette ugyanennyire pedig a Vénuszt láthatjuk. Bár elég távol járnak egymástól az égitestek, azért érdemes egy pillantást vetni rájuk, vagy akár fotózni is, jól elhelyezhető a tereptárgyak köré is a trió. A Merkúr és a Vénusz sajnos sokkal nem fog közelebb kerülni egymáshoz, így, ha az időjárás kedvez, nem érdemes várni emiatt.
Alkonyi holdsarló 12-én és 13-án
12-én a mindössze 2 százalékos sarlót napnyugta után fél órával már érdemes keresni, alig egy órával a Napot követően le is nyugszik ugyanis. Mindenképp olyan helyet keressünk a megfigyeléshez, ahol jó a rálátás a délnyugati horizontra, mert a láthatóság kezdetén is csak 3 fokos magasságban jár a sarló. Ehhez a megfelelő időpont keleti határainknál 16:30, Budapesten 16:41, nyugaton 16:52 lesz. Ne feledjük, alig fél óránk van holdnyugtáig!
13-án már 6,5 százalékos lesz a sarló, ezen az alkonyon ráérünk napnyugta után egy órával megkeresni, már sötétedő égen. Az optimális időpont ezen az alkonyon keleten 17:10, Budapesten 17:21, nyugaton 17:32 lesz, ekkor még 10 fokos magasságba jár a sarló.
Alkonyi holdsarló és Szaturnusz 14-én
A már 14 százalékosra hízott sarló, a tőle mintegy 3 fokra, jobbra járó Szaturnusszal randizik ezen az alkonyon. Habár csak 20 óra felé nyugszanak le, minél előbb látjuk őket, annál szorosabb lesz az együttállás. Napnyugta után még kevesebb mint 3 fok, holdnyugtára viszont már 4 fok választja el a két égitestet.