A felkészülés rengeteg életet megmentett

2024. január 1-jén egy 7,5-ös erősségű földrengés sújtott le Japán nyugati részén, és 57 ember halálát okozta eddigi ismereteink szerint. 2010-ben Haitiben egy ennél jelentősen gyengébb, 7-es erősségű rengésnek legalább 100 ezer, de lehet, hogy 160 ezer halottja volt. Minek köszönhető az óriási különbség? A Northeastern Egyetem professzora, Daniel Aldrich foglalta össze a helyzetet.

„Szeretem azzal elfoglalni magamat, hogy összevetem a földrengések halálos áldozatainak számát azzal, hogy a kormányzat mennyit költ a biztonsági kérdésekre. Igen igen szoros összefüggések vannak! Az olyan országok, mint Japán, amelyek sokat fordítanak a lakosaik biztonságára, általában sokkal felkészültebbek is” – mondta el a kutató.

Számos nagy erejű rengés volt az utóbbi években, amelyek emlékezetesek, így akár a 2023. februári török-szíriai rengés 41 ezer, a 2005-ös pakisztáni 86 ezer halálos áldozata jóval több, mint a Japánt 2011-ben sújtó brutális erejű rengés 20 ezer áldozata. Japán földrajzi-geológiai elhelyezkedése okán rengeteg hasonló természeti katasztrófát, rengéseket, cunamikat élt már meg, és egészen jó katasztrófaellenes stratégiát tudott mára kifejleszteni.

Japán a rengésekre való felkészülést a mindennapos kultúra részévé tette, a diákoknak iskolai oktatás keretében tartanak földrengés-gyakorlatokat (az USA-ban hasonló gyakorlatok az iskolai lövöldözések során tanúsítandó viselkedésről vannak). Aldich, míg maga is Tokióban élt, részt vett efféle gyakorlatokon, ahol elsősegélyt és tűzoltó berendezések használatát is tanulta – mindkettőre szükség lehet egy földrengésnél. A mostani rengésnél számos épület, amely magát a rázkódást átvészelte, az ezt követő tűzben pusztult el, Vadzsima városában, ennek romjait láthatjuk az alábbi videóban.

Japánban kétirányú a katasztrófa-felkészülés. Egyrészt ide tartoznak a fentről lefelé, vagyis a vezetés felől a lakosságnak szóló kezdeményezések egy rengés előtt, annak idején és utána. Ilyenek a földrengés-gyakorlatok, az épületek vészkijárati útvonalainak megjelölései, vagy épp a rengésekre néhány másodperccel előre figyelmeztető egyéni riasztórendszerek, illetve az elsődleges segítségnyújtó, katasztrófaelhárító szervezetek kiképzése. Mindez hozzájárul a felkészülés második részéhez, amely a civilek felől indul: ha az emberek tudják, mit kell tenni rengés esetében, azzal rengeteg élet megmenthető. „A kormányzat a lehető legtöbbet teszi meg azért, hogy az emberek bizonyosan elég tájékozottak legyenek. A földrengéseket nem tudjuk megállítani, de különféle védvonalakat integrálhatunk a környezetünkbe” – mondta Aldrich.

Impressive engineering. Japan’s Earthquake-Resistant Buildings are fascinating to watch in action! 🫨 pic.twitter.com/4f8kObqvUn

— H0W_THlNGS_W0RK (@HowThingsWork_) January 5, 2024

Ennek egy részét jelentik az építészeti megoldások. A professzor elmondta, hogy az elmúlt kb. 60 évben Japánban az épületek alapját már úgy készítik el, hogy rengés idején az épület ne megroppanjon a rázkódások hatására, hanem rugalmasan elhajoljon azokkal együtt (lásd a fentebbi kis videóban hintázó házakat). Aldrich néhány éve mindezt személyesen is átélte egy nagyobb rengéskor egy épület 17. emeletén. „Az egész épület ide-oda ingott, de egyetlen üveg se tört be, és a burkolat se repedt meg. Az egész épület rugalmasan viselkedett, ez nagyon modern technológia.”

A régi épületek sajnos továbbra is veszélyt jelentenek. Ezt a felvételek is tükrözik, sok régi, még nem megerősített technikával készült épület összeomlik ilyenkor. Emellett a hasonló katasztrófák a veszélyeztetett társadalmi rétegeket, például az időseket nagyobb mértékben sújtják.

„Csodás lenne, ha nullára lehetne redukálni az áldozatok számát, ám erre valószínűleg nem kerülhet sor. Lehetetlen minden épületet átalakítani. Azonban ezek azok a pillanatok, amikor elgondolkodhatunk rajta, mit tudunk még jobban csinálni legközelebb” – tette hozzá a professzor.