Küldjünk-e embert a Pluto törpebolygóra?

Amikor Kolumbusz rendkívüli költségekkel felszerelt kis flottája 1492-ben átszelte az Atlanti-óceánt Amerika felé, még senkiben se fordult meg, hogy egyszer majd néhány óra alatt, és a hétköznapi ember pénztárcájához mérhető költségekért megtehetjük ezt az utat. Hasonló a helyzet a Naprendszer különféle, ma még elérhetetlen égitestjeinek emberi meghódításával is. Bár a konkrét előkészületek a közeli jövőre vonatkoznak (Hold, majd a Mars), 500 vagy még kevesebb év múlva talán könnyedén tesszük meg a távoli bolygók, holdak felé is az utat. A Universe Today néhány szakember segítségével játszott el az emberes Pluto-utazás gondolatával.

2015 óta már nemcsak egy elmosott fényfolt a Pluto, hanem izgalmas felszínű égitest, amelyet a New Horizons űrszonda jóvoltából ekkor közelebbről is megismerhettünk. Habár az egykori bolygót törpebolygóvá fokozták le, ez nem azt jelenti, hogy kevésbé izgalmas hely lett. Dr. Alan Stern, a New Horizons vezető tudományos kutatója az mondta: „Úgy vélem, a Naprendszerben végül is mindenhova küldhetnénk embert.” Hozzátette, ma még igen elhamarkodott dolog lenne, hisz a legtöbb égitestről alig tudunk valamit, és a jelenlegi technikai képességeinket is meghaladja a feladat. Az sem elhanyagolható, hogy ma semmiféle ok nincs arra, hogy efféle utakra pénzt fordítsunk. „De talán 200 vagy 500 év múlva egészen más lesz a helyzet.”

A New Horizons az emberiség valaha épített leggyorsabb járműve, és egy év alatt elérte a Jupitert, ahol gravitációs hintamanőver révén tovább gyorsult, ám még így is 8 további év kellett a Pluto eléréséhez. A Pluto ugyanis átlagosan 5,9 milliárd kilométerre van a Naptól, a rádiójel is kb. 4,5 órát utazik odáig.

Van persze olyan vélemény is, amely szerint soha nem fog ember járni a Pluto felszínén. Dr. Mike Brown, a Caltech professzora úgy véli: „Egyértelműen rendkívül esélytelennek tűnik, hogy valaha is embert küldjünk a Plutora, vagy más Kuiper-öv béli égitestre, de valószínűleg a külső Naprendszerbe sehova se fogunk. Úgy gondolom, jelenleg egy racionálisan gondolkodó csoport se tervez ilyesmit (és nem is fog soha). Ettől persze még eljátszhatunk a gondolattal, de szem előtt tartva azt, hogy ilyesmi sose fog megtörténni.”

A New Horizons csak elrepült a Pluto mellett, így a „mindössze” 9 éves utazást lehetővé tevő gyorsaságát megtarthatta, ám még egy robotikus keringő vagy leszállóegységnek is le kell lassítania ahhoz, hogy a célját elérhesse. Ez rendkívüli módon megnövelné az utazás idejét, jelen technikánkkal több mint 20 évre lenne ehhez szükség!

„Valószínű azonban, hogy a távolabbi jövőben ez már sokkal egyszerűbb lehet. És ami egyszerűbb, az olcsóbb is lesz. Ha valaha is a Star Trekre hasonlító helyzet állna elő, akkor a Pluto-utazás csak egy séta lesz a parkban a csillagközi űrutazásokhoz mérve, és azt hiszem, rengeteg tudományos haszna volna” – tette hozzá Dr. Alan Stern.

A New Horizons remek felvételekkel mutatta be a Pluto nitrogénsíkságait és vízjég hegyormait, és az adatok arra utalnak, hogy akár e jeges, távoli világ is rendelkezhet felszín alatti óceánnal. A Pluto felszíni hőmérséklete eléggé hűs: -229 Celsius-fok az átlag. A belső szerkezete szerint feltehetően kőzetmagja van, amelyet vízből álló óceán vesz körbe, ez minimum 100 km vastag réteget alkothat a mélyben, s efelett egy vízjégből álló szilárd kéreg lehet.

Dr. Anne Verbiscer, a Virginiai Egyetem professzora elmondta: „Az ember mellett szól, hogy jóval hatékonyabb felfedezők vagyunk a robotoknál, de milliónyi hátrány is adódik technikai téren, a Pluto rendkívüli távolsága és a kis gravitációja miatt.” Habár az ember számos olyan kísérletet el tudna végezni a helyszínen, amelyre a robotok nem képesek, először természetesen robotokkal kell a lehető legtöbbet megtudni az égitestről.

Az, hogy valaha is megvethetjük-e a lábunkat a Pluton, a távoli jövő kérdései közt van még, de egy ilyen út révén valóban megtanulhatnánk, milyen is a Földtől elszakadva, nagy távolságban fenntartani az emberi életet.