Sikeresen pályára állt India napszondája
Az ázsiai nemzet ambiciózus űrkutatási projektjei újabb sikert könyvelhetnek el: az Aditya-L1 napszonda elfoglalta megfigyelési helyét.
A szonda a Föld és a Nap között elhelyezkedő L1-es Lagrange-pont körül keringve figyeli meg anyacsillagunkat. Ez a pont olyan gravitációs nyugalmi pont, amelynél két, jelentősen eltérő tömegű égitest gravitációja és a centrifugális erő egyensúlyban lehet. A Nap-Föld rendszer 5 ilyen pontja közül az L1-es pont, amit a napkutatásban kiaknáznak, számos napszonda foglal helyet e pont körüli pályán. (A Föld Nappal ellentétes oldalán lévő L2-nél kering például a James Webb-űrteleszkóp.) A távolsága mintegy 1,5 millió kilométer a Földtől.
Az indiai szonda 2023. szeptember 2-án startolt, és 2024. január 6-án adta hírül az Indiai Űrhivatal (ISRO), hogy sikerrel elfoglalta helyét az L1 körüli pályáján. E pályára állás meglehetősen összetett folyamat, és a siker azt bizonyítja, hogy az ISRO szakemberei is képesek voltak e feladatra.
Az L1 körül pályára állt szonda élettartamát 5 évesre tervezték, a megfelelő pálya azért is volt fontos, mert így igencsak üzemanyag-takarékos módon működhet, mivel minimális szükség lehet korrekciós manőverekre. Az odavezető 110 napos út során az optimális üzemanyag-felhasználás érdekében két kisebb pályakorrekciós manővert hajtottak végre, és a szonda műszereit is ellenőrizték.
A szonda fő feladata a napkorona, a kromoszféra megfigyelése számos hullámhosszon (látható, ultraibolya és röntgen tartományban is), a napkitörések eseményeinek követése, a koronakidobódások eredetének megfigyelése, a koronában a hőátadás és a mágnesség átadásának folyamatait is figyelemmel kíséri az űreszköz. Emellett általánosságban méri az űridőjárást, valamint a napszél eredetét, összetételét is. E feladatokhoz összesen 7 műszere szolgáltat adatokat.
A szonda nevét a hindu napisten, Áditja (más néven Szúrja) után kapta.
Jég alá úszó robotokat fejleszt a NASA
Az eszközökkel az antarktiszi selfjég alá szeretnének bepillantani, hogy jobban megértsék, miként és milyen mértékben is olvad.
Mennyire sötét a világegyetem?
A New Horizons űrszonda méréseinek köszönhetően sokkal pontosabb képet alkothatunk arról, hogy voltaképp mennyire is sötét a világunk.
Földcsuszamlás miatt volt cunami egy alaszkai öbölben
A Seward városától 30 kilométerre délnyugatra lévő öbölben a nagy esőzések okoztak földcsuszamlást.
Olyan ez a vidék, mint egy földön kívüli táj
A The Wave lenyűgöző sziklaformációival ejti ámulatba a látogatókat.
Lehet, hogy Kína már túljutott a szénkibocsátási csúcson?
A klímakutatók nagyjából egy éve arra gyanakodnak, hogy Kínában a szén-dioxid-kibocsátás már 2023-ban elérhette a csúcsmennyiségét
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
