Lassabban kopik az Alpok

Az Utrechni Egyetem vezette német-holland csoport kutatói arra voltak kíváncsiak, vajon a változó klíma miként hat az Alpok hegyei közt előforduló sziklaomlásokra. A sziklaomlások veszélyeztetik a túrázókat, de az utakat, lakóépületeket is, így fontos megérteni, mi és mikor kerülhet veszélybe. Ez a típusú erózió az, ami miatt a hegyek nem tudnak az égig nőni, és ismert, hogy a mértéke összefüggést mutat az adott hegység klímájával is.

Amikor a víz a szikla repedései közé szivárog és megfagy, szétfeszíti a sziklát és omlást okozhat, ám ha már régebbi a jég, akkor betonként köti össze a szikla darabjait, stabilizálva annak egységét. A felmelegedés, a régi jég olvadása során viszont elvész ez a stabilitás.

Ez azt jelenti, hogya felmelegedés miatt rövid távon könnyebben fognak omlani a szirtek, ám hosszabb távon, évezredes viszonylatban lelassul e folyamat, mivel ritkábban feszegeti a fagy a sziklák repedéseit.

A kutatók az Svájci-Alpok egy déli régiójában lévő térséget, a Hungerli-völgyet vizsgálták meg. Azt mérték fel, a sziklák felszínén a kozmikus sugárzás hatására kialakult izotópok alapján, hogy a korábbi sziklaomlások és gleccserek által hagyott kőzettörmelék mikor vált le a szirtfalakról. Emellett a völgyben egykor volt gleccserek visszahúzódásának idejét is kiszámolták.

A jégmentes szirtek kevésbé érzékenyek már az omlásokra, mint a még jégben lévők. Emiatt jelent különbséget az aktuális klíma.

Forrás: Pixabay

Kiderült, hogy amikor a jégkor végén a fagy engedett szorításából, és az állandó jég megszűnt itt, igen gyakorivá váltak az omlások. Azonban mára teljesen jégmentessé vált a völgy közvetlen környéke, és csak ritkábban fordul elő, hogy a sziklákat repesztő fagy kialakul. Ennek hatására ma már sokkal kevesebb omlás is történik e völgyben. A számítások azt igazolták, hogy a frissen olvadt szirtfalak omlásai sokkal gyakoribbak, mint a már hosszú ideje fagymenteseké. Vagyis a klímaváltozás a még fagyott szirtek omlásait is felgyorsítja.

A klímaváltozás ma gyorsabb melegedéssel jár, mint az elmúlt 11 ezer évben, egyre gyorsabban olvadnak ki az eddig örökké fagyott helyszínek, nemcsak a sarkvidékeken, de a hegyekben is. „A közeli jövőben több, az infrastruktúrát, például a hegyi felvonókat és menedékházakat veszélyeztető sziklaomlással találkozhatunk, legalábbis addig, míg végleg el nem tűnik a fagy” – mondta a kutatást vezető Daniel Draebing.