Emiatt volt rekord meleg 2023

Az átlagos felszíni hőmérsékletek elemzése alapján a 2023-as év a legmelegebb volt a mérések kezdete (1880) óta, és több mint 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1951-1980 közti 30 éves átlagot. (Érdemes hangsúlyozni, hogy globális átlagról beszélünk, vagyis a Kiskacaj, Muskátli utca 3-ban lehet, hogy nem ezeket az értékeket mérték.)

Július a valaha mért legmelegebb hónap volt, de 2023-ban júniustól decemberig minden hónap rekord meleg volt.

A kutatók természetesen kíváncsiak, mik is azok az okok, amelyeknek hatására ez a rekordok rekordja esztendő összejött. Az öt fő okról az Earth Observatory számolt be.

1. A szén-dioxid szintjének hosszú távú emelkedése

A fosszilis energiahordozók égetése és a földhasználat változása (erdőirtás, mezőgazdálkodás) hatására egyre több üvegházgázt pumpálunk légkörünkbe. Ezek paplanként a bolygó felszíne közelében tartják a hőt, és minél vastagabb ez a paplan, annál több hő reked idebenn. 2023 májusában a légköri szén-dioxid szintje elérte a 424 milliomodrészt – az 1958-ban megkezdett mérései óta folyamatosan emelkedik a mennyisége. Ha a jégfuratok mintáit elemezzük, akkor vissza tudunk nézni a bolygónk múltbéli légköri összetételére, ez pedig azt jelzi, hogy legalább az elmúlt 800 ezer évnél bizonyosan jóval magasabb szén-dioxid értékeket mérhetünk ma.

2. El Nino-jelenség

Az El Nino Déli Oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vízhőmérsékletének anomáliája, amely fontos tényező egy meglehetősen nagy térség hőmérsékleti és csapadékviszonyainak alakulásában. Hatására átalakul a passzát szelek viselkedése, máshova helyeződik a csapadék, máshol lesz aszály és hőség, mint az átlagos évek során. Az El Nino években a melegebb tengervíz fokozza az átlagos hőmérsékletek emelkedését – az ezzel ellentétes La Nina évek viszont segítenek kissé visszafogni azokat. 2023 májusától váltott El Nino-ra a Csendes-óceán régiója az azt megelőző 3 év La Nina helyzete után. „A legnagyobb mértékben mi vagyunk felelősek, és az El Nino” – mondta Josh Williams, a NASA klímakutatója a rekord év okairól.

3. A világtengerek hőmérséklete is magas volt

2023-ban nemcsak az El Nino-jelenségben érintett csendes-óceáni régióban volt magasabb a tengervíz hőmérséklete az átlagnál, hanem nagyon sok helyen. A 2023-as év a tengerfelszíni hőmérsékletek terén is rekorder volt és számos helyszínen észleltünk tengeri hőhullámokat. A tengerek felszíni hőmérséklete a léghőmérséklettel együtt emelkedik, sőt, egyre gyorsabb az emelkedése. Ennek pedig az az oka, hogy az óceánok nyelik el és tárolják a szén-dioxid magasabb szintje miatti többlet hő 90 százalékát. Ha tovább nő az üvegházgázok mennyisége, akkor a léghőmérséklettel együtt a tengervíz hőmérséklete is tovább emelkedik majd, ami pedig tovább emeli a léghőmérsékleteket…

4. Kevesebb a felmelegedést fékező aeroszol

Aeroszolnak nevezünk mindennemű olyan, mikroszkopikus szemcsékből, cseppekből álló anyagot, ami a légkörben lebegni képes. Egyik részük visszaveri a napfényt és hűti a légkört, másik részük elnyeli majd kisugározza a napfényt, ezzel melegíti a légkört. Aeroszol többek közt a füst, a vulkáni gázok, a tengeri permet, a por, és még számos anyag. Ezek egy része emberi tevékenységhez köthetően jut a légkörbe, mint a légszennyező anyagok, amelyek jórészt a légkört hűtő csoportba tartoznak. Az egyébként nagyon is fontos levegőtisztasági intézkedések világszerte eredményesek, így viszont egy olyan tényezővel kevesebb van légkörünkben, ami kissé ellensúlyozná a felmelegedést. Ezek pozitív hatása helyi szinten nagyon fontos, ám globálisan csak egy kis töredéke a hőmérsékleti hatásoknak.

5. Nem sok hatása volt a Hunga Tonga-Hunga Ha‘apai vulkánkitörésének

A kitörés ugyan még 2022-ben zajlott, ám számtalan rekordja miatt a klímakutatók is vizsgálták a hosszabb távú hatásait. A vulkánkitörések esetében általában a hűtő hatás szokott szóba kerülni a kén-dioxidból a légkörben képződő aeroszolok miatt. Azonban, mivel ez a kitörésrengeteg vizet is juttatott légkörünkbe, a víz pedig üvegházhatású, ezért külön figyelmet is kapott. A kitörésben a légkörbe került kénes vegyületek alig 0,038 Celsius-fokkal csökkentették a déli félteke átlaghőmérsékletét, ez ugyan nagyon kevés, ám ahhoz elegendő volt, hogy a vízpára miatti melegedést ellensúlyozza. Ez pedig azt jelenti, hogy a kitörés nem járulhatott hozzá a 2023-as év hőmérsékleti rekordjaihoz sem.