Vízpárát talált a Hubble egy exobolygó légkörében

A Vénuszon +464 Celsius-fokos pokoli hőség uralkodik, ehhez lehet hasonló a 2017-ben felfedezett GJ 9827d jelű, a Földnél kb. kétszer nagyobb exobolygó is. Ez, a tőlünk 97 fényévre lévő, vagyis relatíve közeli égitest egy vörös törpecsillag körül kering, 6,2 naponként tesz meg egy kört. A Hubble-űrteleszkóp megfigyelései azt mutatják, hogy a bolygó légkörében  van vízpára – azonban a hőmérsékleti viszonyok miatt nem lehet túl kellemes a jelenléte.

A víz a jelenleg az általunk ismert élet kulcsa, ezért az exobolygók körében a vízzel rendelkezők kiemelt figyelmet érdemelhetnek. A megfigyelési programban nemcsak az egyes exobolygók légkörének összetételét vizsgálta a Hubble, hanem kimondottan kereste a vízpára jeleit. A Hubble-űrteleszkóp által most megvizsgált exobolygó azonban példát jelenthet a vízben gazdag exobolygókra, azzal, hogy sikerült közvetlenül megfigyelni a légkörében lévő vízpárát, a kutatók szerint közel járhatunk ahhoz, hogy a valóban a Földre hasonlító bolygókat is megtaláljuk.

Ez volt az első viszonylag kis méretű bolygó, amelynek így közvetlenül meg tudták vizsgálni a légkörét, és egyre jobbak vagyunk ebben, egyre kisebb bolygókat tudunk így felmérni. A Hubble 3 év alatt 11 olyan alkalom során figyelte a bolygót, amikor az átvonult a csillaga előtt. Az efféle átvonulások idején a csillag fénye a bolygó légkörén szűrődik át, így annak egy részét a légkör elnyeli. A megfigyelt színkép e megszűrt fény maradéka, és ebből ki lehet következtetni, hogy mi is alkotja a légkört.

A kutatók egyelőre két lehetőség közt ingadoznak e bolygó kapcsán. Vagy egy hidrogénben gazdag légkörű égitestet vizsgáltak meg, amely egy kevéske vízgőzt tartalmaz csupán. A másik elképzelés az, hogy a Jupiter Europa nevű holdjának egy felmelegített változatáról van szó – az Europa felszín alatti óceánjában kétszer annyi víz van, mint a Földön. „A GJ 9827d lehet félig víz-félig kőzet bolygó, és persze rengeteg vízpára lehet a kőzet körüli légkörben” – magyarázta Björn Benneke, a kutatás résztvevője.

Az így elképzelt kétféle lehetőséghez kétféle eredet is tartozhat. Ha vízben gazdag a bolygó, akkor valahol a csillagtól távolabb keletkezhetett és úgy vándorolt ahhoz egyre közelebb. Ha pedig a hidrogénben gazdag, kevés vizet tartalmazó légkör a nyertes, akkor keletkezhetett a csillaghoz közel is.

A Hubble felfedezése a James Webb-űrteleszkóp számára jelenthet további munkát, ugyanis az az infravörös tartományban olyan összetevőket is megfigyelhet egy-egy ígéretes bolygó légkörében, amit a Hubble nem lát.