Kevesebb ködös időszak lehet a jövőben

A köd gyakorlatilag egy felhő a felszín közelében, amikor a látástávolság 1 km alatti – míg az 1 km és 5 km közötti látási viszonyokat párásságnak nevezzük. Szabó Péter és Pongrácz Rita tanulmányukban arról írtak, hogy hazánkban a köd előfordulása hogyan változik egy melegedő éghajlat következtében, ám a feladat nem volt egyszerű, hisz a ködöt nagyon nehéz előrejelezni annak összetett fizikai folyamatai, illetve a nagy tér- és időbeli változékonysága miatt. A ködöt elsősorban a légnedvesség, de a hőmérséklet és a szél is befolyásolja. Ráadásul a ködre nincs jó minőségű, országos lefedettségű, több évtizedes megfigyelési adatbázisunk, csak néhány, észlelővel ellátott meteorológiai állomáson áll rendelkezésre adat, ami azt is jelzi, hogy valamennyire szubjektív megfigyelésről van szó.

A ködök legnagyobb része (átlagosan 86%) az 1961-1990 időszakra vonatkozó Magyarország éghajlati atlasza (2003, OMSZ) szerint Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely állomásokon a téli félévben, azaz március és október között fordult elő, ezért a tanulmány szerzői is ezekre a hónapokra fókuszáltak.

A 2001-2022-es időszakban a megfigyelések szerint országos átlagban évi 53 köd-hajlamú nap volt a téli félévben (októbertől márciusig) Magyarországon. A legkevésbé ködös terület a Bakony volt. Bár az időszak rövid, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyünk, inkább gyengén csökkenő értékek jellemzők hazánk ködgyakoriságára. Ezt a helyi gazdaság megváltozása is befolyásolhatja: Miskolc környékén az egykori szocialista ipar eltűnésével csökkent a levegő aeroszol koncentrációja. Ha a jövőbeli változásokat akarjuk modellezni, akkor azt látjuk, hogy a Párizsi Megállapodás betartásával számottevő változás nem várható a jelenhez képest, sőt, még nagyon enyhén növekedhet is a ködgyakoriság. Amennyiben viszont hagyjuk elszaladni a kibocsátásokat és vele együtt a globális felmelegedést (pesszimista forgatókönyv), országos átlagban évi 5, illetve 7 napos csökkenésre számíthatunk a század közepére és végére, de a Duna déli vonalában és Debrecentől keletre akár évi 10-14 nap körül is várhatjuk a ködhajlam csökkenését. Ez közlekedésbiztonsági szempontból nem rossz, azonban a klímaváltozás összes többi negatív hatása nem kedvező.