Égi jelenségek 2024. február második felében

Telihold 24-én

A napnyugta előtt pár perccel kel fel a telihold, keleti határaink közelében 17:04-kor, Budapesten 17:15-kor, nyugaton 17:26-kor. Ez azt is jelenti, hogy még meglehetősen világos lesz az ég, így maga a holdkelte nem lesz túl látványos, így, aki kimondottan a holdkeltét szeretné fotózni, annak érdemesebb várni egy napot. Jó lehet viszont tájképpel együtt: kis idővel a holdkelte után, ha tiszta az ég, a napnyugta után kb. 15-20 perccel megjelenő rózsás sávban látszik majd. Ezt a sávot Vénusz-öve néven ismerjük, és napnyugtakor a keleti, napkeltekor a nyugati ég alján látható. Alatta sötétkékes-szürke sávként a Föld saját árnyéka látszik.

25-én már egy órával napnyugta után fog felkelni égi kísérőnk, ekkor igazán látványos lehet a felbukkanása a már sötét horizonton, így aki erre kíváncsi, inkább a 25-i holdkeltét fotózza.

Hold-Fiastyúk közeli együttállás 16-án este

A hónap egyik legszebb eseménye lesz a 16-án kora estétől egészen holdnyugtáig látható együttállás, amelyben az 52 százalékos megvilágítású Hold és a közvetlen mellette látható Fiastyúk a főszereplők.

Bár ekkora holdfázisnál a Fiastyúk csillagai már nem túl feltűnőek, jó alkalom lehet az áprilisban majd vékonyabb sarlóval megfigyelhető együttállásra felkészüléshez. Emellett a félhold fénye mellett a téli csillagképek fényes csillagai még jól kivehetőek, így nagyobb látószögű objektívvel, tájképbe illesztve is jól tudjuk fotózni.

Mars-Vénusz együttállás 22-én hajnalban

Érdemes lesz megfigyelni a két bolygószomszédunkat, 22-én csak fél fokra, vagyis egy teliholdnyi távolságra lesznek egymástól a kora reggeli égen. Túl korán se kell miattuk felkelni (a keleti országhatárnál reggel 5:30 után láthatóak, Budapesten 05:40 után, nyugati határainknál 05:50 után kel fel a két bolygó), de fontos, hogy akadálytalanul rálássunk a délkeleti horizontra. Ekkor már igen erősen világosodik, könnyen lehet, hogy a Marsot szabad szemmel nem is fogjuk meglátni. A nagy fényességű Vénusz azonban mankót jelent, fotón biztosan sikerül megörökíteni, ha derült lesz az ég, persze. Azonban egész kevés időnk lesz csak, bár a Vénusz még napkelte után is látható maradhat, minél világosabb az ég, annál kevésbé mutatós a páros a fotókon. A bolygópáros ébredését kb. egy órával követi a napkelte. Az időjárás ugyan akadályt jelenthet, de napokon át egymás közelében lesz a két égitest, 20-tól akár 26-ig bármikor érdemes lehet őket meglesni.

A hónap utolsó napjaiban láthatjuk az állatövi fényt

A csak sötét égboltú helyszínről, holdmentes égen megfigyelhető jelenségről nem véletlenül ejtünk ennyi szót. Akinek egyszer sikerül teljes pompájában meglátni, az jó eséllyel örökre a rabjává válik. A bolygóközi por tömegén szóródó-visszaverődő derengő fénylés a késő tél-kora tavasz legszebb égi jelensége, amelyre alkonyat után vethetünk pillantást a nyugati égen. Az Ekliptika síkját követő fénykúp ferdén emelkedik, a csúcsa a Fiastyúk felé mutat. Ha az időjárás kedvező, például egy hidegfront kitakarította a medence levegőjét, próbálkozzunk a megfigyelésével, napnyugta után jó egy órával már feldereng, és ideális helyszínen akár még napnyugta után 2,5 órával is kivehető.