Itt a tavasz!?
A klímaváltozás egyre jobban érződik mindennapjainkban is, elég csak arra gondolnunk, hogy február elején 10-15 fokos átlaghőmérsékleteket mérhetünk. Bár lelket melengető érzés ilyenkor a tél utáni napfürdőzés házunk teraszán, vagy egy parkban, azért nem árt szem előtt tartanunk azt sem, hogy a korán beköszöntő enyhe időjárásnak megvannak a természetre gyakorolt komoly hatásai is.
A természetnek a megújuláshoz szükség van a kicsit csapadékosabb időjárásra, azonban a hóval fedett napok megszűnésével az éltető olvadékvíz mennyisége is jelentősen lecsökken, már a magasabb hegyvidéki tájainkon is ritkán találkozhatunk a hólétől dübörgő, szilaj habokat hányó patakokkal, melyek kiöntve jól beáztatják és előkészítik a talajt az előbújó lágyszárú növényeknek, kora tavaszi gombafajoknak (pl. osztrák csészegomba, ízletes kucsmagomba stb.) Ezzel kapcsolatos érdekes adat, hogy a kutatók úgy tartják például a Dunába kerülő tavaszi olvadékvíz mennyisége 2100-ig 41 százalékkal csökkenhet.
A kikelet első hírnökeinek, így a hóvirágoknak, téltemetőknek, hunyoroknak és odvas keltikéknek korai virágzása is komoly hatással lehet a természeti rendszerekre, ökoszisztémákra. Azok az állatfajok, amelyek összehangolják a vándorlásukat vagy a téli álmukat, az életvitelükhöz fontos virágok és növények nélkül maradhatnak, ami végső soron a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, ha a populációk nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni. A növények, rovarok, madarak és más vadon élő állatok evolúciója olyannyira egybeesett, hogy fejlődési szakaszaik is összhangban vannak. Egy adott növény virágzik, az bevonz egy adott rovart, az egy adott madarat, és így tovább. Ha azonban a lánc egyik darabja gyorsabban reagál a többinél, fennáll a veszélye, hogy nem lesznek szinkronban.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha a hirtelen fellépő melegebb napok hatására rügyezésnek indulnak a gyümölcsfák, bokrok, akkor egy később visszatérő fagy komolyan károsíthatja őket, visszavetve akár egész évre a várható termést. Továbbá az enyhébb időjárás kedvez számos kártevő rovar előbbi megjelenésének, nem is beszélve az ember és állat számára is egyaránt gyötrelmes perceket eredményező vérszívó hadak, így szúnyogok, kullancsok téli túléléséről sem.
Persze a természet is igyekszik igazodni a megváltozott körülményekhez, így például számos költöző madarunk nem kényszerül elvándorolni déli tájakra és inkább itthon maradva vészeli át a kicsit táplálékszegényebb időszakot. A 10 fok fölé emelkedett hőmérséklet előcsalja a téli pihenőt tartó állatokat is, így akár már most februárban is találkozhatunk az avarszőnyeg alól előbújó, kertünkben éjszakai portyára induló sünökkel is. Ha módunk van rá ilyenkor különösen meghálálják a kihelyezett vizet és némi táplálékot, ameddig nem találnak maguknak könnyen levadászható ízeltlábúakat, csigákat és földigilisztákat.
Nem csak a madarakra és az apróbb állatokra van hatással a klímaváltozás, hiszen több helyről hallani, hogy a tavaszias időnek köszönhetően az erdei ösvényeken járva már előbb találhatunk hullajtott agancsokat is.
A vadbiológiai kutatások kimutatták, hogy az átlagosan márciusban levetett gímszarvasbika fejdíszek évenkénti, növesztése, letisztítása, majd hullajtása is a hőmérséklettel, illetve a nappalok és éjszakák hosszának váltakozásával van összefüggésben, ezek vannak hatással az állatok biológiai órájára. Az így elhullajtott, majd megtalált agancsokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy minden esetben az adott vadászatra jogosult tulajdona és bár kilónkénti értéke is igazán magas a piacon, az agancsozás megzavarhatja a tavasszal akár korábban szaporodó, költő, vagy éppen már utódot nevelő erdei lakók életét.
Ebből a néhány példából is látszik, hogy a korábban beköszöntött tavaszias időjárás bizony számos hatást gyakorol a környezetünkre és mivel a Földön folyamatos a változás és a túléléshez szükséges alkalmazkodás minden élőlény számára.
Írta: Aranyi-Bori Bianka
Égi jelenségek 2025. június második felében
Az év legrövidebb éjszakáit éljük, itt a nyári napforduló, elfedi a Hold a Fiastyúkot, hajnali és esti holdsarlók is lesznek, és néhány holdmentes, sötét óránk is akad.
Különös kisbolygót vesz célba Kína új küldetése
Az égitestről azt feltételezik a szakemberek, hogy egykor a Holdunk egy darabja lehetett, Kína pedig mintát szeretne hazahozni róla.
Titan: az ég változóan felhős, helyenként metánzápor várható
A James Webb-űrteleszkóp segítségével készítettek előrejelzést a Szaturnusz Titan nevű holdjára vonatkozóan.
Igazi óriáscsecsemőként született a Jupiter
Egy új kutatás szerint a Naprendszer legnagyobb bolygója létrejöttekor a mainál kétszer nagyobb lehetett, és a mágnessége is sokkal erősebb volt.
Drasztikusan megváltozhat a Balaton élővilága
A tó vize egyre melegebb, ami jelentősen átformálja az ökoszisztémáját.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
