A Beregben elébe mennek az aszálynak
Magyarországot az éghajlatváltozás egyre jobban sújtja – többek között aszályok formájában –, amire fel kell készülnünk.
Ezt szem előtt tartva a Tiszán levonuló árhullámból épp február közepén vezet ki vizet a Beregi tározó kapuján keresztül a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a WWF Magyarországgal együttműködve. A csatornákban, mélyebb területeken betározott víz segíti a felkészülést a szárazabb időszakokra, hiszen amikor sokáig nincs csapadék és szükség van vízre, akkor ki lehet vezetni a szárazodó területekre, ebből pedig a természetes élőhelyek és a gazdálkodók is profitálnak.
A klímaváltozás következtében folyóink vízkészlete és a talajvizek szintje egyre jobban csökken, különösen az Alföld lesz egyre szárazabb. A 2022-es történelmi aszály ízelítőt adott abból, hogy mire kell felkészülnünk. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vízgazdálkodásunk ellensúlyozni tudja a szélsőségek fokozódását. A vizek többleteiből, az árvízből, a belvízből minél többet el kell raktároznunk a talajban, a hullámtereken, a csatornákban és víztározókban, hogy felkészüljünk a szárazabb időszakokra.
A WWF Magyarország a Tisza hazai vízgyűjtőjén több éve dolgozik azon, hogy ez a szemlélet és ezáltal a vizek megtartása a vízgazdálkodásban és a tájhasználatban is teret nyerjen. A program egyik mintaterülete a Bereg, ami alkalmas jelentős mennyiségű víz befogadására. Ennek keretében 2024. február 13-14-én a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) a Tiszán levonuló árhullámból a saját kezelésében lévő Beregi tározó tájgazdálkodási beeresztő műtárgyán keresztül vizet enged a tározó vízrendszerébe. A cél, hogy a csatornák egy részét feltöltsék vízzel.
„A mostani alkalommal várhatóan egy közel 7 kilométeres csatornaszakaszt, illetve az ezekhez kapcsolódó mély területeket mintegy félmillió köbméternyi vízzel lehet feltölteni. Arra számítunk, hogy a vízbeeresztés javítja a csatornák közelében lévő élőhelyek állapotát, illetve kedvező hatása lehet a gazdálkodásra is. A próbaüzem egyik célja, hogy a jövőben minél rendszeresebben kerülhessen sor ilyen vízkieresztésre a Tiszából, és ezzel ellensúlyozni lehessen a beregi táj szárazodását” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.
A WWF Magyarország helyi gazdálkodókkal egyeztet annak érdekében, hogy minél több területen lehessen megtartani a vizet, és a gazdálkodók felhasználják azokat az agrártámogatásokat, amelyek elérhetők ilyen célokra. Ez a mostani próbaüzem egy újabb lépés az észszerűbb vízgazdálkodás és területhasználat irányába, melynek a természet és a földművesek, erdőgazdálkodók is láthatják a hasznait.
Bolygónyi dízelmotor: korom rejtheti el számos idegen égitest titkait
Ahogy egyre jobban megismerjük az exobolygók tulajdonságait, úgy válik egyértelműbbé, hogy otthonunk mennyire egyedi.
Mikor tűnhetnek el az utolsó növények a Földről?
Szárazföldi növények nélkül ma szinte elképzelhetetlen a Föld, ám idővel bolygónk el fogja veszteni vegetációját.
Élőben nézhetik végig a kutatók egy új sziget születését
Műholdak figyelik a Csendes-óceán délnyugati részén zajló vulkanikus tevékenységet, a szakértők abban bíznak, hogy hamarosan új sziget alakulhat ki.
Ősi fekete lyuk tömegét mérték meg
A gravitációs lencsehatás révén megfigyelt objektum már akkor létezett, amikor az univerzum csak 3 milliárd éves volt.
Mi hozza létre a felhőzeten lévő koncentrikus köröket?
Nem érdemes rögtön az oly divatos összeesküvés-elméletekre asszociálni, ha valami különleges dolog játszódik le a légkörben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
