A Beregben elébe mennek az aszálynak
Magyarországot az éghajlatváltozás egyre jobban sújtja – többek között aszályok formájában –, amire fel kell készülnünk.
Ezt szem előtt tartva a Tiszán levonuló árhullámból épp február közepén vezet ki vizet a Beregi tározó kapuján keresztül a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a WWF Magyarországgal együttműködve. A csatornákban, mélyebb területeken betározott víz segíti a felkészülést a szárazabb időszakokra, hiszen amikor sokáig nincs csapadék és szükség van vízre, akkor ki lehet vezetni a szárazodó területekre, ebből pedig a természetes élőhelyek és a gazdálkodók is profitálnak.
A klímaváltozás következtében folyóink vízkészlete és a talajvizek szintje egyre jobban csökken, különösen az Alföld lesz egyre szárazabb. A 2022-es történelmi aszály ízelítőt adott abból, hogy mire kell felkészülnünk. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vízgazdálkodásunk ellensúlyozni tudja a szélsőségek fokozódását. A vizek többleteiből, az árvízből, a belvízből minél többet el kell raktároznunk a talajban, a hullámtereken, a csatornákban és víztározókban, hogy felkészüljünk a szárazabb időszakokra.
A WWF Magyarország a Tisza hazai vízgyűjtőjén több éve dolgozik azon, hogy ez a szemlélet és ezáltal a vizek megtartása a vízgazdálkodásban és a tájhasználatban is teret nyerjen. A program egyik mintaterülete a Bereg, ami alkalmas jelentős mennyiségű víz befogadására. Ennek keretében 2024. február 13-14-én a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) a Tiszán levonuló árhullámból a saját kezelésében lévő Beregi tározó tájgazdálkodási beeresztő műtárgyán keresztül vizet enged a tározó vízrendszerébe. A cél, hogy a csatornák egy részét feltöltsék vízzel.
„A mostani alkalommal várhatóan egy közel 7 kilométeres csatornaszakaszt, illetve az ezekhez kapcsolódó mély területeket mintegy félmillió köbméternyi vízzel lehet feltölteni. Arra számítunk, hogy a vízbeeresztés javítja a csatornák közelében lévő élőhelyek állapotát, illetve kedvező hatása lehet a gazdálkodásra is. A próbaüzem egyik célja, hogy a jövőben minél rendszeresebben kerülhessen sor ilyen vízkieresztésre a Tiszából, és ezzel ellensúlyozni lehessen a beregi táj szárazodását” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.
A WWF Magyarország helyi gazdálkodókkal egyeztet annak érdekében, hogy minél több területen lehessen megtartani a vizet, és a gazdálkodók felhasználják azokat az agrártámogatásokat, amelyek elérhetők ilyen célokra. Ez a mostani próbaüzem egy újabb lépés az észszerűbb vízgazdálkodás és területhasználat irányába, melynek a természet és a földművesek, erdőgazdálkodók is láthatják a hasznait.
90 éve nem voltak ilyen porviharok az USA déli részén
Az 1930-as években az USA középnyugati államaiban óriási porviharok lehetetlenítették el a megélhetést, az utóbbi hetekben hasonló helyzet kezdett kialakulni Texas déli részén és a szomszédos Mexikóban.
Égi jelenségek 2025. május második felében
Számos együttállásra és látványos szépségű holdsarlókra pillanthatunk rá az egyre rövidülő éjszakákon, a Tejút pedig egyre szebben figyelhető meg.
Lehet, hogy mégsem becsapódásokkal érkezett a vizünk?
A földi víz eredetének kérdése régóta foglalkoztat sok kutatót, a leginkább elfogadott nézet szerint a világűrből jött, kisbolygók, meteoritok becsapódásaival.
Eső vagy hó is esett az ősi Marson
A vízfolyások megléte már jó ideje ismert, azonban azt nem könnyű kideríteni, hogy volt-e csapadék.
Egyes kültéri rendezvények kockázatosabbak
Hazánkban nem kell elmagyarázni, milyen kockázatokat hordoz az időjárás egyes kültéri rendezvényeket látogatókra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
