A hógolyó-Föld kialakulásának oka

A hógolyó-Föld olyan eljegesedés volt, amelynek során szinte teljesen körbezárta a jég a bolygónkat, csupán kis területek maradtak jégmentesek, ezek tették lehetővé az élet fennmaradását. Az azonban régi viták tárgya, hogy vajon minek köszönhetően kapcsolt át mélyfagyasztásra bolygónk termosztátja?

717-664 millió éve, a sturti eljegesedés idejének kőzetlemezei elhelyezkedését vizsgálta meg a Sydney-i Egyetem kutatócsoportja, Dr. Adriana Dutkiewicz vezetésével. Ez az eljegesedés különösen hosszú ideig, 57 millió évig tartott, és épp ez teszi igazán különössé. Ez az időszak a Rodinia nevű igen ősi szuperkontinens feldarabolódását követő korszak volt. A kutatók részletesen felrajzolták, hol is húzódtak az óceáni és kontinentális kőzetlemezek határvonalai, és ezek elhelyezkedése miként változott az eljegesedéses időszakok környékén. A felrajzolt határvonalak alapján azután számítógépes modellezés segítségével igyekeztek megállapítani, hogy mennyi szén-dioxid juthatott a légkörbe a vulkanizmus hatására – ez esetben az óceáni hátságok vulkánjai voltak a főszereplők.

A modellezésből kiderült, hogy a sturti eljegesedés kezdete egy olyan időszakkal esett egybe, amikor rendkívül alacsony volt bolygónk légkörének szén-dioxid szintje, és az egész hógolyó-Föld idején alacsony maradt. „Ekkoriban a légköri szén-dioxid szintje még szinte teljesen attól függött, hogy mennyi szén-dioxid távozik a vulkánokból, és mennyit köt meg a szilikátos kőzetek mállása” – mondta Dr. Dutkiewicz. Ekkor még a geológia uralta a földi klímát. A kutatók úgy gondolják, a sturti eljegesedés egy kettős okhoz köthető. Egyrészt a kőzetlemezek ekkori átrendeződése miatt minimális volt a vulkanizmus, ami ellátta volna a légkört szén-dioxiddal.

Másrészt ekkor kezdődött egy, a mai Kanada területén lévő nagy magmás provincia kőzettömegének a kémiai mállása, ami még ki is vonta a légkörből az üvegházgázt. Ez a Franklin-LIP nevű terület az, amelynek mállása már egy korábbi kutatás során is felmerült, mint a hógolyó-Föld kialakulását elindító folyamat. Ennek hatására a becslések szerint a légköri szén-dioxid szintje a mai érték kevesebb mint felére esett vissza, és ez beindíthatta a hosszan tartó eljegesedést. A kutatási eredmény ismét igazolja azt, hogy mennyire érzékenyen reagál bolygónk a légköri szén-dioxid szintjére.

„Akármit is tartogat a jövő, fontos megjegyezni, hogy a geológiai okból lejátszódó klímaváltozás, amiről a kutatásunkban is szó volt, elképesztően lassú folyamat. A NASA számításai szerint az emberi okra visszavezethető klímaváltozás tízszer gyorsabban zajlik, mint bármi, amit korábban láttunk” – tette hozzá Dr. Dutkiewicz.