52 év után először landolt amerikai eszköz a Holdon

A texasi Intuitive Machines a NASA kereskedelmi partnereként sikerrel juttatta el hasznos terhét a Holdra, az Odysseus nevet kapott NOVA-C robotikus leszállóegység segítségével, 52 év elteltével újra amerikai űrjármű van a Holdon. Az Artemis-program részeként a NASA számos kereskedelmi űrcéggel kötött szerződést arra, hogy azok eszközeik és tudásuk révén hozzájárulhassanak a sikerhez. 2024-ben ez a második eszköz volt, amely megcélozta a Holdat, néhány hete az Astrobotic Peregrine nevű járműve sajnos nem juthatott el céljáig.

Az Intuitive Machines űreszköze néhány napja fantasztikusan szép fotókat készített úton a Hold felé, ezeken maga az űreszköz és bolygónk is látható.

Intuitive Machines successfully transmitted its first IM-1 mission images to Earth on February 16, 2024. The images were captured shortly after separation from @SpaceX‘s second stage on Intuitive Machines’ first journey to the Moon under @NASA‘s CLPS initiative. pic.twitter.com/9LccL6q5tF

— Intuitive Machines (@Int_Machines) February 17, 2024

Az Odysseus leszállóegység útjának utolsó szakaszát élő közvetítésben figyelhettük (ezt a Spacejunkie weboldal magyar szakkommentárjával visszanézhetjük). Az eredeti tervhez képest kissé elcsúsztatott időponttal, miután plusz egy kört tett még a Hold körül, 00:23-kor érte el a Hold felszínét a jármű. Néhány perccel később igazolta az irányító csapat a sikert.

After troubleshooting communications, flight controllers have confirmed Odysseus is upright and starting to send data.
Right now, we are working to downlink the first images from the lunar surface.

— Intuitive Machines (@Int_Machines) February 23, 2024

A leszállás során egy kommunikációs akadás miatt csak annyit lehetett tudni, hogy az űreszköz sikeresen landolt, további információkat csak a rádiókapcsolat javítása után, néhány órával később tudtak kinyerni az Intuitive Machines mérnökei. Ez alapján az Odysseus „talpra esett”, vagyis megfelelő pozícióban áll a Hold felszínén, és már folyik az adatáramlás is, így várhatóan hamarosan fotó is érkezik a Holdról. A leszállóegység nagyjából akkora, mint egy telefonfülke. Az eszköz napelemmel működik, a tervek szerint egy héten keresztül – eddig éri a napfény a leszállóhelyet.

Az űreszköz 6 NASA-műszert szállított: egy navigációs eszközt, egy speciális sztereó kamerát, amely a landolás során a felszín változásait rögzítette, egy olyan mérőeszközt, amellyel a Hold felszíne felett közvetlenül lebegő elektronokat lehet megvizsgálni, egy navigációs lidart, amely a landolás során üzemelt, egy üzemanyagszint-mérő eszközt, és egy lézeres retoreflektort. Ez utóbbi a Hold körüli űrjárművek számára jelent biztos navigációs pontot, melyet a Földről is ellenőrizni lehet, az Apollo-űrhajók is vittek magukkal ilyen eszközt, ám ez a mostani egészen kicsike, és csak a Hold körüli pályáról használható.

A leszállóegység a Malapert-A kráterben landolt, ezzel az első űrjármű lett, amely a Hold déli sarkvidékén sikeresen leszállt, kb. 300 kilométerre a déli sarktól. A kráter már nagyon közel van ahhoz a területhez, amelyet a NASA az Artemis-küldetések során szeretne alaposabban végigkutatni. A Malapert-kráter neve a sci-fi rajongók számára lehet ismerős, itt helyezkedett el az 1970-es évek filmsorozatában az Alfa holdbázis.

A sikert mi sem teszi még hangsúlyosabbá, mint az, hogy az elmúlt évek során több robotikus holdmisszió is pórul járt, például az izraeli SpaceIL (Beresheet), a japán iSpace (Hakuto-R), az indiai ISRO (Csandraján-2) vagy a Roszkozmosz (Luna-25) űrjárművének se sikerült az irányított landolás.