Szélerőmű vagy naperőmű?
A földhasználat szempontjából vizsgálva, egységnyi energiára és területre vetítve a napelemeknek akár 60-120-szor nagyobb a földterületigényük, mint a szélerőműveknek – többek között ezért is volna kulcsfontosságú a szélenergia kihasználása hazánkban a fotovoltaikus termelés mellett.
Magyar László, az Energiaklub megújulóenergia-szakértője a hazai energiaátmenet hatékony megvalósulásáról szóló szakmai anyagában leírtak szerint a hazai szélerőművek már most, a régi technológia mellett is hatékonyabban termelnek energiát, mint a napelemek (22-24% vs. 14-15%), a mai, új technológiák alkalmazásával azonban a kihasználtságuk a 30 százalékot is meghaladhatja.
A szakember javaslata, hogy nem szükséges mindenhova erőműveket telepíteni: a legértékesebb földterületeket meg kell hagyni kizárólag mezőgazdasági termelésre, míg a kisebb értékű földeken is elsősorban a szélerőműveket kellene előnyben részesíteni a nagyságrendekkel kisebb területfoglalás miatt.
A naperőműveket elsősorban tetőfelületeken vagy barnamezős beruházásokként érdemes megvalósítani – ebben az esetben nincs extra területhasználat.
Az Energiaklub hangsúlyozza, hogy a szélenergiára óriási szükség van a magyar energiamixben, többek között a napenergia-termelés kiegyensúlyozására. A másik szempont viszont a területhasználat. Ezt egy tavaly elkészült rövid tanulmányban elemezték.
Nézzünk egy-egy magyarországi példát: „Levél község (Győr-Moson-Sopron vármegye) közigazgatási határain belül 2×12 db 2 MW teljesítményű szélerőmű működik. A műholdas képek mérései alapján az erőművek és a bekötő utak által elfoglalt földterület átlagosan 0,2-0,3 hektár turbinánként (0,1 hektár az oszlop és közvetlen környezete által + 0,1-0,2 hektár a bekötő út által). Az utak által elfoglalt területet is számba véve a területhasználat nagyjából 0,2 hektár egy 2 MW-os erőműnél, vagyis 0,1 ha/MW.
Naperőművek esetében példaként a Paks mellett működő 10 MW teljesítményű erőművet vizsgáltuk. Ez a napelemes rendszer a műholdas képek alapján összesen 42 hektár területen épült, így fajlagos területfoglalása 4,2 ha/MW. A fenti két példát összehasonlítva megállapítható, hogy a paksi naperőmű MW-onként nagyjából 40-szer annyi területet foglal el, mint egy levéli szélerőmű” – olvasható a Másfélfok weboldalán közzétett tanulmányban.
Magyar László szerint a fenti eredmények természetesen nem jelentik azt, hogy minden helyzetben és helyszínen a szélerőműveket kellene preferálni a naperőművek helyett, de érdemes átgondolni, mely helyszínre melyik erőmű az optimális.
Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait
A világ leginkább egyedi élővilágú szigetén az erdők pusztítása elképesztően súlyos a vadvilágra, élőlényekre nézve.
Ezért lehet olyan magas a Mount Everest
A bolygónk legmagasabb hegye mintegy 200 méterrel magasabb a Himalája többi nagy csúcsánál, kiderült, mi segíthette abban, hogy ilyen nagyra nőjön.
Égi jelenségek 2024. október második felében
Megint telihold lesz, aminek a potenciális üstökösészlelés miatt most kevésbé örülünk, lesz viszont együttállásunk is, és átállunk a téli időszámításra.
Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül
A Barnard-csillag a Naphoz legközelebbi magányos csillag, 5,9 fényév távolságban van tőlünk.
A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett
Az égitest fagyott kérgét több mint 90 százalékban vízjég alkotja ma is egy új kutatás alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
