Az Europa oxigénje

A Juno űrszonda megmérte, mennyi oxigén szabadul fel az Europa felszínéről, az adatok pedig meglepték a szakembereket.

A Juno űrszonda meghosszabbított küldetése során a Jupiter nagy holdjait vizsgálja közeli átrepülések során, ennek keretében az Europa környezetében is végzett méréseket. A feltételezések szerint az Europa, a jégkéreg alatti óceánjának köszönhetően, az esetleges Földön kívüli élet színtere lehet, azonban elviekben ehhez szükséges lenne az oxigén is. A Juno űrszonda emiatt is mérte meg, hogy vajon mennyi lehet az Europa felszínéből távozó oxigén mennyisége. Az eredmények a Nature Astronomy folyóiratban láttak napvilágot.
Az Europa a Jupiter igen erős mágneses terében kering, ezért a felszínét folyamatosan bombázzák a nagy energiájú töltött részecskék, amelynek hatására a vízjég kéreg vízmolekulái elbomlanak. A bomlás következtében felszabaduló hidrogén és oxigén pedig elszökik a hold felszínéről, ezzel folyamatosan kopik az Europa jégkérge.
A méréseket a szonda JADE nevű műszerével végezték, ez azt tudja megállapítani, hogy mennyi hidrogén távozik a hold felszínéről. E hidrogén mennyisége alapján pedig az oxigéné is megállapítható, természetesen.
A Jupiter körüli mágneses tér és az ebben kialakult sugárzás olyan drámai hatású az oda bejutó űrszondákra is, hogy igen jelentősen megrövidítené azok működési idejét, ha hagynánk. Épp emiatt nem állhat például majd pályára sem az Europa körül a 2030-ban megérkező Europa Clipper szonda sem. Ehelyett a Jupiter körül kering majd igen elnyúlt pályán, amelyet úgy terveztek meg, hogy 44 alkalommal egészen közel kerül majd a holdhoz. Az Europa Clipper tervezett indítási ideje 2024. október 10.
A mérések azt mutatták, hogy lényegesen kevesebb oxigén szabadul fel az Europán, mint amire a korábbi kutatások alapján számítottak. A mennyiség mindössze másodpercenként 12 kilónyi, a korábbi becslések másodpercenként 1000 kilónyit számítottak. A szakemberek szerint az így keletkező oxigén egy része képes lehet visszajutni a mélybeli óceánba, ahol az esetleges élet anyagcsere-folyamatait energiával láthatja el.
„Még amikor a NASA Galileo űrszondája elrepült az Europa mellett, kiderült számunkra, hogy mennyire összetett és dinamikus az Europa kapcsolata a környezetével. A Juno új lehetőségeket hordoz ahhoz, hogy közvetlenül mérje az Europa légköréből távozó töltött részecskék összetételét, mi pedig nem várhattunk tovább, hogy bepillantsunk e jeges világ kulisszái mögé. Azt azonban nem gondoltuk, hogy a Juno mérései ilyen szűk kereteket hagynak csak az Europa jégfelszínén felszabaduló oxigén mennyiségéről” – mondta Jamey Szalay, a kutatás vezetője, a JADE műszer irányító csoportjának kutatója.
A Juno 11 ultramodern tudományos műszert hordoz és gyűjt adatokat ezek segítségével a Jupiterről és annak környezetéről, többek közt a Jupiter körüli mágneses térről és az abban keringő töltött részecskékről. A meghosszabbított küldetésnek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a szonda néhány közeli átrepülés során a Galilei-holdakat alaposabban is megvizsgálja. Ezek az átrepülések még tartanak, így számos érdekességre deríthet fényt még az űrszonda működése.