Antropocén – mégse lesz földtörténeti kor?

Az ember jó ideje gyökeresen átalakítja a bolygót, ennek a nyomait akár sok ezer éves lelőhelyeken is megtaláljuk, azonban ahhoz, hogy új földtörténeti kor születhessen, konkrét jelet és konkrét időpontot kell meghatározni. Az ilyen jelnek világszerte azonosnak kell lennie – erre közismert példa a kréta végét jelző globális irídiumréteg, amit a Chicxulub-becsapódás hagyott maga után. Mivel az emberi hatások erős érzelmeket váltanak ki, ezért magát a kormeghatározást is erős érzelmek kísérik, hiszen a tudós is érző ember. Emiatt néha szinte vérre menő viták alakulhatnak ki efféle döntések során.

Jó ideig arról vitáztak a szakemberek, hogy mi is legyen az a jel, amelyre alapozható az antropocén kor kezdete, végül az a plutónium maradt „versenyben”, amelyet az 1950-es évek elejétől lehet kimutatni, a hidrogénbomba-robbantások miatt. Mivel ez egy mesterségesen létrehozott elem, ennél emberibb nyomot nehéz lenne találni. A nyomjelző réteghatárt a kanadai Toronto közelében lévő Crawford-tó üledékmintája hordozhatta volna az elképzelések szerint. Voltak más ötletek is: a mikroműanyagok, vagy épp a fosszilis energiahordozók elégetésének maradványai, esetleg a növényvédő kemikáliák nyomai. Ezek mind jellemzik korunkat, bár nem azonos időpontokról lehet rájuk találni az üledékekben (amelyekből évmilliók alatt majd kőzetek lesznek).

Arról, hogy megszülethet-e az új földtörténeti kor, egy geológusokból és rétegtani szakemberekből álló csoport hozhat döntést, rengeteg szempontot figyelembe véve. A 15 évig tartó vitát most azzal zárta le e bizottság, hogy nem lesz földtörténeti kor az antropocénból, azonban már most vannak, akik megkérdőjelezik, hogy érvényes volt-e a döntés. A korszak ellen szavazott 12 tag, 4 pedig mellette – ez egészen egyértelmű döntésnek tűnne, ha… . Azonban a bizottság vezetője, Jan Zalasiewicz és helyettese, Martin Head is eljárási szabálytalanságokat látnak a szavazási folyamatban. Nyilatkozatukban azt jelezték, hogy a szavazásra a Nemzetközi Rétegtani Bizottság alapszabályának megsértésével került sor.

Sok szakember tökéletesen érti az antropocén fogalmát akkor is, ha ebből nem születik földtörténeti kor. A kifejezés kulturális értelemben mindenki számára világos, az egyre drámaibb hatású emberi tevékenység ettől nem tűnik el.

Nem világos viszont, hogy mi lesz a szavazás sorsa, érvénytelenítik-e vagy sem. Az azonban valószínű, hogy nem mostanában kerül sor hasonló döntésre.

Mik az ellenérvek?

Az antropocént, mint földtörténeti kort az ellenzői szerint pont azért nem volna jó elfogadni, mert nem lehet meghatározni pontosan a kezdetét. Egyes szakemberek ezt a Nagy Oxidációs Eseményhez hasonlítják, amelynek során jó 2 milliárd éve, bolygónk légköre elkezdte felhalmozni a korábban csak elenyésző mennyiségben jelen lévő oxigént. Mindannyian jól tudjuk, hogy mennyire fontos esemény volt ez, azonban a folytonossága, fokozatossága miatt mégse lehetne belőle földtörténeti kort alkotni. Az ember hatásai szintén folytonosak, fokozatosak, így bár rá lehetne erőltetni egy pontot, az mégse lenne megtámadhatatlan kezdőpont. A bizottság antropocén kor elleni szavazatai, legalább egy részben, biztosan ehhez a gondolathoz köthetőek.