Az egyik legrégebbi galaxis

A James Webb-űrteleszkóp (JWST) vizsgálta meg azt a GN-z11 jelű, igen fényes galaxist, amely az Ősrobbanás után néhány százmillió évvel már létezett.

Az egyik legtávolabbi, legrégebbi galaxist, a GN-z11-et még a Hubble-űrteleszkóppal fedezték fel, és már akkor fő kérdés volt, minek köszönhető a rendkívüli fényessége. A JWST segítségével most néhány titkáról sikerült lerántani a leplet.
Kiderült, hogy e galaxis középpontjában is szupernagy tömegű fekete lyuk található, amely körül igen gyors anyagfelhalmozódás figyelhető meg. Ezzel a felfedezés az eddig talált legtávolabbi, aktív szupernagy tömegű fekete lyuk is lett egyúttal. A fekete lyuk körüli akkréciós korongban felhalmozódó gázokon túl ionizált anyagot is felfedeztek, valamint azt is megfigyelték, hogy a galaxisból igen erős és nagy sebességű szél áramlik kifelé – ez szintúgy a fekete lyuk számlájára írható esemény, és szintén a gyorsan gyarapodó szupernagy tömegű fekete lyukra utal. A megfigyelések alapján a fekete lyuk 2 milliószor nagyobb tömegű a Napnál, és abban az igen aktív fázisban van, amikor rengeteg anyagot nyel el, ennek köszönhető a rendkívüli fényesség.
A kutatók egy tiszta héliumból álló csomót is felfedeztek a galaxist körbefogó halóban, a JWST NIRSpec nevű spektrométere segítségével. Ez a héliumcsomó olyan felfedezés, amit elméleti számítások alapján már vártak, a legkorábbi galaxisokról készült szimulációkban megjelentek e csomók, amelyekből azután a csillagok és csillagcsoportok III. populációja jöhet majd létre. E III. populációs csillagokat, ami a kissé zavaró elnevezés ellenére a csillagok első generációját jelentette, eleddig még nem sikerült megfigyelni, valószínűleg azért, mert a modellszámítások alapján rendkívül nagy tömegűek és így igen rövidke életűek lehettek. E csillagok, amelyek megtalálása a modern asztrofizika egyik legfontosabb célja, szinte kizárólag hidrogént és héliumot tartalmazó gázból jöttek létre. Az elméletek alapján az utalhat a jelenlétükre, ha ionizált héliumot találunk, és más, a héliumnál nehezebb elemet nem.
Az első csillagok és galaxisok kialakulása alapvető változást jelentett az Univerzum életében. Ennek során a korábbi sötét és viszonylag egyszerű állapotból létrejött az az összetett szerkezetű, komplex környezet, amelyet ma láthatunk magunk körül. A kutatók a további vizsgálataikban szeretnének még több részletet megismerni a GN-z11-ről, hogy talán bizonyíthassák, hogy valóban a III. populációs csillagok születésére kerülhet épp sor a galaxis halójában.
A héliumcsomóról hamarosan az Astronomy & Astrophysics folyóirat közli a kutatók eredményeit, a fekete lyukról pedig a Nature számolt be nemrégiben.
A GN-z11 jelű galaxis a Nagy Medve csillagképben kereshető, ha valakinek van otthon űrteleszkópja. A galaxis korát mintegy 400 millió évesre becsülik a szakemberek.