Metán a Szovjetunió összeomlása után

1991-ben összeomlott a Szovjetunió, és az egykori tagköztársaságok önálló országokká váltak, az összeomlásnak azonban világszintű politikai és gazdasági hatásai is voltak. A légkörkutató szakemberek azt feltételezték e változások alapján, hogy emiatt lassulhatott az emberi eredetű metán légkörbe jutása, mivel a volt szovjet földgáz- és kőolaj-kitermelő területek sokkal kevesebbet termeltek.

A   Washington Egyetem újonnan közzé tett írásában a műholdas mérések másról vallanak. A PNAS folyóiratban publikált adatok szerint Türkmenisztánban, az egyik legnagyobb volt szovjet olajtermelő területen nemhogy csökkent, de nőtt a légkörbe jutó metán mennyisége.

„A metán egyes változásai rejtélyesek számunkra, nem értjük az okukat” – mondta a kutatást vezető Alex Turner. A szakemberek arra jutottak, hogy a Szovjetunió összeomlása éppenséggel növekedéshez vezetett.

Bár hosszú távon a szén-dioxid éghajlat-módosító hatása a fontosabb, rövid távon a metán is nagyon jelentős lehet (a metán hamarabb kiürül a légkörből, ám erősebb az üvegházhatása). Emellett közismerten nehéz feltárni, hogy pontosan honnan is ered a légkörbe került metán, mivel a természetes és az emberi források ebben egyaránt jelentős szerepet játszhatnak.

Türkmenisztánban a gazdasági adatok szerint 1991-1998 között 85 százalékkal visszaesett a földgáztermelés. Mivel az ország jórészt sivatagos jellegű, kevés az erdőborítás, ezért ideális helyszín a műholdas mérésekhez. A kutatók a Landsat-5 műhold méréseit vizsgálták át. Először manuálisan megkeresték a metánkibocsátásokat, majd mesterséges intelligenciát betanítva megvizsgálták a teljes adatbázist.

1986-2011 közti időszak adatait elemezve a kutatók 776 metánkibocsátó forrást találtak, és ezek mind gyakoriságukban, mind méretükben nőttek 1991 után.

A kutatók elképzelései szerint ebben az olyan tényezők játszhattak szerepet, mint az elhanyagolt infrastruktúra, lerobbanó műszerek, a kevésbé profi módon felügyelt olaj- és gázkutak, valamint a szándékos vagy akaratlan gázkiengedés. Kiemelkedőnek bizonyult 1994, ami azért is érdekes, mert ekkor tagadta meg Oroszország, hogy Türkmenisztán használja az európai piacok felé a volt szovjet csővezetékeket. Vagyis a kitermelés mértéke megmaradt, de mivel nem tudták eladni, ezért talán kieregették a gázt.

Bár más volt szovjet tagköztársaságokról nincs ilyen remek adatsor, de a kutatók úgy gyanítják, a trend másutt is hasonló lehetett.

A vizsgálat abból a szempontból a legfurcsább eredményt adta, hogy 1992-ben világszerte csökkent a metánkibocsátás sebessége – azonban a mérések szerint úgy fest, ennek semmi köze se lehetett ahhoz, hogy összeomlott a Szovjetunió. A kérdés tehát továbbra is fennáll.