A világ legdélebbi postahivatala

2024 februárjában ünnepelte alapítása 80. évfordulóját Port Lockroy, ahol a világ legdélebbi postahivatala üzemel, amely az Antarktiszi-félsziget északnyugati oldalán található Goudier-szigeten áll. A postahivatal az egyik legnépszerűbb célpont az antarktiszi hajóutasok számára, évente a kb. 18 ezer látogató mintegy 80 ezer képeslapot ad fel itt, a világ 100 országába.

A hivatal minden évben 5 hónapon át üzemel, és az itt dolgozók (több ezer jelentkező közül választják ki őket minden évben!) a hivatali munka mellett az itt élő szamárpingvinek megfigyelésével is foglalkoznak. A pingvinek az épületek közvetlen szomszédságában élnek és fészkelnek, így biztosan nem unalmas elfoglaltság a megfigyelésük sem.

Port Lockroy helye a 20. század elején csak egy volt az antarktiszi bálnavadász-kikötők közül, védett kis öböl volt itt, ám emiatt választották ki annak idején az első, állandó brit antarktiszi telepnek is. A bázist a második világháború idején, 1944. február 11-én alapították, Tabarin-hadművelet kódnévvel. A létrehozása célja az volt, hogy az állandó brit antarktiszi jelenlét segítségével a Falkland-szigetek brit fennhatóságát megerősítsék (a szigetekre Argentína és Chile is pályázott).

Az itteni bázis mellett még kettőt létesítettek: a Deception-szigeten, illetve az Antarktiszi-félsziget keleti oldalán is. Azzal, hogy így elfoglalták a potenciálisan használható kikötőket, abban bíztak, hogy megakadályozhatják az ellenséges hajók kikötését.

A Port Lockroyban dolgozók azonban kezdetektől fogva elláttak kutatási feladatokat is, és a háború után a Brit Antarktiszi Felméréshez (illetve ekkor még annak elődjéhez) került a bázis kezelése. A telephelyet az 1990-es években alaposan felújították, történelmi emlékhellyé vált, majd 2006-tól került a Brit Antarktiszi Örökség Alapítvány kezelésébe. Az alapítványnak olyan vezető testületi tagjai vannak, mint Scott, illetve Shackleton unokája, Sir Ranulph Fiennes felfedező-író, vagy épp Anna királyi hercegnő (III. Károly húga).

Port Lockroy nemcsak a világ legdélebbi működő postahivatalának a helyszíne, de múzeum és ajándékbolt is működik itt. A bevételeket és adományokat az alapítvány az antarktiszi történelmi emlékek megóvására, és a természetvédelemre fordítja.

A világvégi postahivatal dolgozói 5 hónapra csapvíz, angol vécé és wifi nélkül maradnak, hetente mindössze 10 percet beszélgethetnek a családjukkal, és ha szeretnének félrevonulni kicsit, az apró, 200-szor 100 méteres szigeten élő, mintegy 1500 szamárpingvin éber tekintete nem sok magányra ad lehetőséget.

A pingvinek persze nemcsak elegáns frakkjukkal és bájos nyüzsgésükkel, hanem átható guanószagukkal is beivódhatnak az itt dolgozók emlékezetébe.