Véget ért egy klímamérnöki kísérlet
Úgy döntöttek, befejezik a Harvard Egyetem kis léptékű klímamérnöki kísérleteinek sorozatát, a SCoPEx-et.
2024. március 18-án jelentette be a Harvard Egyetem, klímamérnöki kutatásokkal foglalkozó csoportját is irányító alelnöke, hogy a SCoPEx gyakorlatilag el sem kezdett kísérleteit befejezik.
A kísérletek célja az volt, hogy megvizsgálják és megmérjék azt, hogy a sztratoszférába kerülő aeroszolok miként viselkednek, hogy az ebből begyűjtött információkat azután felhasználhassák egy jövőbeli, esetleges klímamérnöki tevékenység során. E munka felügyeletére a Harvard Egyetem 2019-ben alapított egy tanácsadó bizottságot, amely elkészítette végső, 235 oldalas jelentését, és átnyújtotta azt az egyetem vezetőinek. (Gondoljunk bele, ha még valós kísérletek is történtek volna, vajon hány oldalas lenne a jelentés?)
Az eredeti terv az volt, hogy összesen 2 kilogrammnyi krétaport szórnak ki egy speciális ballonról a sztratoszférában, és megmérik, mennyire képes ez visszafogni a napfényt. (Összevetésül: a tongai vulkánkitörés során 146 millió tonna víz jutott a sztratoszférába.)
A bizottság feladata az volt, hogy a kísérleteket végig figyelemmel kísérje és beleszóljon azok folyásába. Azonban már az első, krétapor nélküli ballontesztre se kerülhetett sor, a nyilvánosság tiltakozása miatt.
2023 augusztusában a kutatócsoport befejezte a munkát, és ennek hivatalos lezárására került most sor a bizottság jelentésével. Az egész „teszt” csak annyit jelentett tehát, hogy letesztelték, miként működhet egy klímamérnöki munkákat felügyelő bizottság, gyakorlatilag tényleges tudományos munkára nem sok esély volt.
A ballont, amelyet a tesztekhez terveztek, más tudományos célokra fogják átalakítani és felhasználni.
A hasonló klímamérnöki elgondolásokat ellenzők fő érve – és ez, valljuk be, az emberiséget ismerve igencsak jogos érv – az, hogy még a kísérletek is visszavethetik a valódi megoldást, a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését. Azonban azt se szabad elfeledni, hogy nagyon jó eséllyel így se teljesítjük majd a kibocsátási célokat, ezért szinte teljesen biztosak lehetünk abban, hogy szükség lesz valamiféle gyorsan ható megoldásra a túlélésünk érdekében. Tesztek nélkül viszont kész öngyilkosság belevágni bármibe…
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
