Az első fotó a Napról
1845. április 2-án készült az első fénykép a Napról, két francia fizikusnak köszönhetően.
Napunk első valódi portréja még dagerrotípia volt, nem a mai értelemben vett fotó. Hippolyte Louis Fizeau és Léon Foucault Párizsban készült alkotásán még napfoltokat is megfigyelhetünk, e felvétel az első ismert és fennmaradt fénykép a Napról (nyitóképünk). A napfoltok igen nagyok, nagyjából a Jupiter átmérőjének megfelelőek voltak.
A kész kép mindössze 12 centis volt, és a másodperc mindössze 60-ad része kellett ahhoz, hogy csillagunk fénye elegendő nyomot hagyjon a fényérzékenyített lemezen. Azonban a korabeli technikával pont ezt a szokatlanul rövid időt volt nehéz kifotózni, hiszen a legtöbb kép elkészültéhez sokkal hosszabb idő (több perc) kellett.
Nem olyan sokkal később az első teljes napfogyatkozást is sikerült megörökíteni. 1851. július 28-án a Köningsbergi Porosz Királyi Obszervatóriumból (ma Kalinyingrád, Oroszország) Julius Berkowski egy 84 másodperces felvételt készített, ez az első kép, amelyen a napkorona is megfigyelhető. Ez is dagerrotípia volt, ez esetben egy kis napmegfigyelő teleszkópon (heliométeren) keresztül sikerült megörökíteni a teljes fogyatkozás látványát.
1858-tól már naponta (ha az időjárás engedte) készültek fotók a Napról, a Kew Obszervatóriumban (Richmond, London), és itt született meg az első olyan sorozat, amelyben a teljes 11 éves napciklust végigkövették, mintegy 3000 felvétellel. Ezeket a képeket Warren de la Rue csillagász készítette. Ő már egy speciális, kimondottan a Nap fotózásához készült eszközt használt, a Kew Photoheliograph volt az első kimondottan csillagászati célú fotós műszer. A tudós ennek segítségével tudta bizonyítani, hogy a fogyatkozáskor a Nap peremén megfigyelhető prominenciák a Naphoz és nem a Holdhoz tartoznak.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Volt idő, amikor az Arab-sivatag is zöldellt
Arábia déli része ma a világ egyik legnagyobb és legszárazabb homoksivataga, azonban néhány ezer éve még folyók és tavak vize, és zöld növényzet volt itt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
