Sivatagot láthattunk a hazai égen
Az elmúlt időszakban nem egyszer előfordult, hogy sivatagi port sodortak hazánk fölé a légáramlatok, erről olvasóink fotóin át is meggyőződhetünk.
Különösen sűrű porlepel borult ránk a húsvéti hétvégére, a dél felől, Afrikából érkező meleg légtömegeknek köszönhetően. Port ugyan rendkívül hosszú ideje kapunk a Szaharából, erről a gleccserek vagy épp a tavi üledékek tanúskodnak, azonban úgy tűnik, az utóbbi években kissé megszaporodott ezeknek az eseményeknek a száma.
A Dr. Varga György és kutatótársai által hosszú ideje vizsgált hazai poros helyzetekről ma már tudjuk, hogy valóban gyakoribbá váltak ezek a szaharai eredetű események.
Mi is történik ilyenkor?
Észak-Afrika területének igen jelentős részén található sivatag, ahol a felmelegedő és felszálló légáramlatok a nagyon finom szemcsés port (ez nem homok, hanem különböző ásványi anyagokat tartalmazó kőzetpor) légkörbe emelhetik. Megfelelő időjárási és szélviszonyok esetén ez néhány kilométeres magasságba jut, és elindul észak felé, ami ez esetben Európát jelenti. Ezek során évente mintegy egymilliárd tonna por távozik a Szahara környezetéből.
Összefüggésbe hozható a tapasztalt gyakoriság azzal, hogy a sarkvidékeken az átlagnál jobban emelkedik a hőmérséklet, ez ugyanis olyan időjárási átalakulásokkal jár, ami kedvez a por európai megjelenésének. Mivel nem egyhamar fogjuk megállítani a klímaváltozást, érdemes hozzászoknunk a gyakori poros égképhez és az időjárási előrejelzéshez igazított ablakpucoláshoz, kocsimosáshoz.
A légköri por gyakran megtéveszti az avatatlan szemlélőt. Ilyenkor olyan homály uralkodik, mintha ködös idő volna, a távolabbi hegyek eltűnnek, az ég pedig opálosan fehér, ám a Nap körül pedig vakítóan ragyogó. Ezt a légkörben lévő porszemcsék fényt szóró képessége okozza.
Napnyugtakor barnás-sárgás, vagy nagyon sok por esetében egyenesen szürkés árnyalatok uralkodnak, mivel a kékes, lilás árnyalatok a jelenlévő porszemcsék miatt kiszóródnak. Ilyen látványt sokan megörökíthettek az elmúlt időszakban, és az biztos, hogy még nincs vége a poros eseményeknek ebben az évben. Az efféle jelenségek zömmel az első félévben várhatóak, azonban, amint azt a megfigyelések mutatták, némiképp az őszi időszakban is gyakoribbá váltak.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
