Különös légköri jelenség lehet ezen a pokoli exobolygón

Az Európai Űrhivatal (ESA) Cheops nevű űrteleszkópja és más, európai, valamint NASA-űreszköz megfigyelési, mérési adatai alapján a 637 fényévre lévő WASP-76b jelű exobolygón különös légköri jelenség nyomait fedezték fel. E bolygó a forró Jupiterek osztályába tartozik, kötött keringésű, azaz mindig ugyanazon felével néz a csillaga irányába.

No de mi is az a glória?

A Földön legtöbbször repülőről vagy újabban drónról, szerencsés esetben valamilyen magaslatról láthatjuk, minden esetben úgy, ha a Nap a hátunk mögött süt, alattunk, előttünk pedig ködpaplan vagy rétegfelhőzet terül el. A jelenség maga koncentrikus körökből áll, amelyek szabályos színsorrendet követnek: belülről kifelé sárga-piros-lila-kék-zöld, ez a körülményektől függően többször is ismétlődhet. Időnként a színes gyűrűk középpontjában magunkat vagy a repülő árnyékát is megpillanthatjuk, a látványos jelenséget az teszi lehetővé, hogy egyenletesen apró cseppecskékből áll a légkör (a felhőzet).

A WASP-76b légkörén ezt a glóriaszerű fényjelenséget észlelhették a szakemberek. (A jelenséget a Földön kívül eddig egyszer, a Vénusz légkörén sikerült megpillantani.) Az exobolygó rendkívül közel, a Nap-Föld távolság mindössze 3 százalékát kitevő közelségben kering csillagához, egy év ott mindössze 1,8 földi napig tart. Ez a közelség azt eredményezi, hogy elképesztően forró, kb. 2000 Celsius-fokos a bolygó. Egyelőre nem világos, miféle anyag lehet a légkörben, amely képes a jelenséget létrehozni, de ha beigazolódik létezése, akkor ez lesz az első Naprendszeren kívüli glória. Amellett, hogy érdekes optikai jelenségről van szó, segítségével maga a légkör is jobban megérthető.

A WASP-76b igazi pokol, a forróságának köszönhetően azok az elemek, amelyek a Földön kőzeteket alkotnak, itt elpárolognak, és a bolygó éjszakai oldalán hulló eső olvadt vascseppekből áll. Azonban a bolygó megfigyelései során különleges aszimmetriára derült fény, a csillaga előtt elhaladó égitest keleti oldalán, a nappali és éjszakai oldal határán jóval több visszavert fényt láttak a szakemberek. Amikor több űrtávcső méréseit, megfigyeléseit (évek alatt 23 ilyen zajlott) elemezték e rejtély megfejtése céljával, kimutatták, hogy ez a glória jelenségére hasonlít.

Ha a megállapítás igaz, akkor a bolygó légkörét alkotó anyagok egyenletes méretű cseppekből kell álljanak, ez pedig arra is enged következtetni, hogy milyen körülmények uralkodhatnak a bolygó légkörében. A jelenséget igazolni lehetne újabb, speciális megfigyelésekkel, akár a James Webb-űrteleszkóppal, akár az ESA exobolygó-légköröket vizsgáló Ariel nevű űreszközével, amelynek indítását 2029-re tervezik.