A csillagok életkorát méri majd a Roman-űrteleszkóp
A Nancy Grace Roman-űrteleszkóp 2027-ben indul és képes lesz elkülöníteni a fiatal csillagokat az idősektől.
Nancy Grace Roman a NASA berkein belül az első női vezető volt még az 1960-as években, akit egyébként a Hubble-űrteleszkóp anyjaként szokás emlegetni. Az űrcsillagászat (vagyis a világűrben keringő megfigyelő eszközök használatán alapuló csillagászat) lelkes propagálója volt, ami ma már az egyik legfontosabb ága a csillagászatnak, elég belegondolni, hány űrteleszkópunk van. Észszerű ötlet volt tehát róla is elnevezni egy új űrteleszkópot.
A Roman-űrteleszkóp ugyanazon régióban kering majd, ahol a James Webb-űrtávcső is, és szintén infravörös megfigyelésekre lesz képes. A csillagok korának meghatározása is a feladatai közé tartozik majd, számolt be az Űrteleszkóp Tudományos Intézet.
Ahogy az emberek is veszítenek lendületükből, miközben idősödnek, úgy a csillagok is, ezért a koruk megállapításához a tengelyforgásuk adhat jó segítséget. Napunk 4,5 milliárd éves, és 27 naponként fordul meg a saját tengelye körül. A csillagok, amelyek azonos tömegűek, egymilliárd éves korukra egyforma gyorsan fognak forogni, ez azt is jelenti, ha az ember ismeri a tömegüket és forgási sebességüket, akkor a korukra is lehet következtetni.
A csillagok annak hatására lassulnak le, hogy a csillagszél (a csillagból távozó töltött részecskék) és a csillag mágneses tere egymásra hat, ez hasonló eredményű, mint amikor a forgó jégtáncos a karjai kinyújtásával lelassítja magát. Ezt mágneses fékezésnek nevezik a csillagászok.
Miként lehet távolról megfigyelni a csillagok forgását?
A Nap esetében jól ismertek a napfoltok. Ez minden más csillagon is előfordul, a csillagfoltok pedig nagy távolságból észlelhető fényességváltozást is okoznak, ha kellően érzékeny eszközzel folytatunk mérést.
Mivel egy csillagon számos folt lehet jelen egyszerre, nem könnyű feladat kihámozni a mérési adatokból a hasznos információkat, ezért a teleszkóp vizsgálatait mesterséges intelligencia is segíti majd. Egy, már betanított neurális hálózattal a TESS űrteleszkóp adatain sikerrel tesztelték is a módszert.
A Roman-űrteleszkóp galaxisunk szíve felé néz majd, a központi régióban végez felmérést, és sok száz millió csillagot fog megfigyelni. A most részletezett vizsgálatok mellett a feladatai közt lesz a sötét anyag, a sötét energia, az exobolygók felmérése is.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
