Eltűnhetnek az antarktiszi meteoritok

Az antarktikai végtelen jégmezők bizonyos területei különösen kedveznek annak, hogy a kontinens területére esett meteoritokra rábukkanjanak a szakemberek. Egyrészt a hófehér felszínen könnyen észre lehet venni a sötét meteoritokat, másrészt a jégtömegek mozgása évezredek vagy épp néhány százezer évnyi idő alatt koncentrálja is őket. Bolygónk eddig talált mintegy 80 ezer meteoritjának több mint 60 százalékát a jégmező felszínéről gyűjtötték össze.

A hófelszínre hulló meteorit fekete, így a napfény a környezeténél sokkal jobban felmelegíti. Ennek köszönhetően lyukat olvaszt maga körül, amibe szép lassan belesüllyed, majd a jég magába zárja.

Azonban a jég mozog, és a kontinens egyes pontjain hegyeknek ütközve lefékez, irányt vált. E pontok azok, amelyeket kék jég jellemez, és ahol a jégtömegbe zárt meteoritok ismét kijutnak a szabad levegőre, a jégben lévő más, földi kövekkel együtt. Ismerve ezeket az alkalmas pontokat, nagy hatékonysággal lehet begyűjteni a világűrből érkező „ingyen” kőzetmintákat.

Egy újonnan, a Nature Climate Change folyóiratban közzétett kutatási eredmény szerint viszont a ma még a jégfelszínen lévő meteoritok jelentős része eltűnhet. A kutatást a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) mutatta be, a vizsgálat során felmérték, mely helyszíneken kerültek ezek elő, és ott miféle éghajlati körülmények uralkodnak. Kiderült, hogy ahol a jég felszíni hőmérséklete meghaladta a -9 Celsius-fokot, onnan a meteoritok hiányoztak.

Ha a felszínre került sötét meteorit újra képes beolvasztani magát a jégbe, és ennek az olvadásnak a sebessége meghaladja azt, amivel a felszín kopik, akkor a meteorit teljesen elsüllyed, eltűnik szem elől. A klímamodellek segítségével előrevetített jövőkép alapján a kutatók azt találták, hogy minden tizedfoknyi melegedéssel 9000 meteorit tűnik el a felszínről.

A jelenlegi becslések szerint az Antarktika jégfelszínén 300-800 ezer meteorit hever pillanatnyilag, ám ezek negyede elveszhet 2050-re. A jelenlegi ütem évente 5000 eltűnő meteorit, ez ötször több, mint amennyit évente képesek vagyunk begyűjteni. Bár egy antarktikai meteoritgyűjtő expedíció nagyságrendekkel olcsóbb egy űrutazásnál, ez sincs ingyen, és az időjárás, az évszakok jelentősen korlátozzák, hogy mennyi időt lehet évente a begyűjtésre szánni.

Az Antarktika területén került elő az a marsi eredetű meteorit, az ALH 84001 is, amelyről éveken át úgy vélték, az egykori marsi élet nyomait tartalmazza. Jelen tudásunk szerint ugyanakkor ezt nem lehet kijelenteni.