Szép lassan elnyeli a tenger ezt a szigetországot

Tuvalu neve összeforrt a klímaváltozással és a tengerszint-emelkedéssel: a rendkívül alacsony fekvésű, kis atollokból álló ország az elsők közt fog eltűnni a vízszint növekedése miatt. A szigeteken végzett mérések szerint a tengerszint itt 1993-2020 között 13 centit emelkedett (évi majdnem fél centit), ami nem tűnik olyan soknak, de a helyzet fokozódni fog.

Mindez nem azt jelenti, hogy 13 centivel mennek ki távolabbra a hullámok a parton, hanem adott esetben több tíz méterrel is, hiszen egészen lapos szigetekről van szó. A kilenc atoll leginkább kiemelkedő részei is csak pár méteresek, az ország legmagasabb pontja pedig 10,5 méteres – az emberek egy helyi növény termesztési technológiája miatt halmozták fel erre a talajt. Az összes szigeten jelenleg az árapályszint feletti területek össznagysága 25,3 négyzetkilométer – ez kicsit kisebb, mint Budapest 12. kerülete.

Egy újonnan, az Earth’s Future folyóiratban közzé tett kutatásban azt vizsgálták meg, milyen konkrét események mekkora eséllyel fordulnak majd elő, például milyen gyakran áraszthatják el a szigeteket a jövőben a viharok felkorbácsolta hullámok. A kutatáshoz az atollok nagy felbontású lidar-térképeit és a környező tenger mélységi domborzatát vették alapul – a lézeres magasságmérés a jelenleg elérhető legpontosabb domborzati térképezési módszer.

Kiszámították, hogy milyen hatása lesz e magasság esetében a ciklonok (akár közeli, akár távolabbi) hullámverésének, az árapálynak, vihardagálynak, illetve különböző vízszinteltéréseknek. Ezekről az egyedi eseményekről tudni kell, hogy a hatásuk össze is adódhat, vagyis magasabbra csapnak ki a hullámok, ha dagály idején jön egy vihar.

A számításokat elvégezték a jelenkori, illetve a 2060-as, 2100-as helyzetekre is, mind a 2,7 Celsius-fok melegedésre, mind a katasztrofális hatású, 4,5 Celsius-fokos melegedésre. A számítások alapján aztán veszélyeztetettségi térképeket készítettek a szigetekre.

A legfontosabb tanulság, hogy a ma még csak 50 évente előforduló, a szigetek területének legalább 45 százalékát elérő elárasztásra 2060-ban már 5 évente sor kerül.

Ez azt jelenti, hogy 5 évenként egyszer a szigetek mintegy fele víz alá kerül majd.

A kétféle számított klímahelyzetben a tengerszint emelkedése a jelenlegihez képest 2100-ra 73, illetve 91 centis lesz Tuvalu területén. Egyes szigetek 91 százaléka fog legalább 5 évente víz alá kerülni 2100-ra, attól függetlenül, hogy melyik klímahelyzet áll majd elő.

A korallszigetekről, mint amilyenekből Tuvalu is áll, tudjuk, hogy bizonyos mértékig képesek együtt nőni a tengerszinttel. Fontos azonban tudni, hogy e növekedés jórészt azokból az elárasztásokból, az ezek során kirakódó üledékből áll össze, amelyek az emberi életet lehetetlenné teszik, vagyis e folyamat a lakott szigeteken nem jelent megoldást. Ráadásul ezek az elárasztások és a magasabb tengerszint azzal is jár, hogy az eleve korlátozottan rendelkezésre álló édesvíz még elérhetetlenebbé válik, így akár az ivóvíz, akár a növénytermesztéshez szükséges víz hiánya is fokozza a szigetek lakhatatlanságát.

A kutatók ahhoz, hogy a politikai döntéshozók számára könnyebben érthető legyen a várható helyzet, egy olyan grafikai felületet is létrehoztak, ahol gyakorlatilag térképre vetítve vizsgálhatóak az egyes lehetséges helyzetek. Ez elősegítheti azt, hogy hatékony védekezési módszereket találhassanak majd a lakosság számára.