Küllős spirálgalaxist fotózott a Hubble

Az NGC 3783 jelű galaxis nem magányos, hanem egy galaxiscsoport fő látványossága és névadója is egyúttal. A galaxis a Kentaur csillagképben látszik, vagyis a déli féltekéről lehet jól megfigyelni. Mivel viszonylag fiatal, ezért a galaxisfejlődés szempontjából izgalmas célpontja lehet a vizsgálatoknak.

A galaxiscsoportokat a galaxishalmazoktól a „tagok” száma különbözteti meg. Míg egy galaxishalmazban több száz vagy ezer csillagváros is lehet, addig egy csoportban néhány tucatnyi, de nem több mint 50. Közös azonban bennük, hogy az összetartó erő a galaxisok gravitációja. Az NGC 3783 csoportja összesen 47 galaxisból áll, vagyis e kategóriában a nagyobbak közé tartozik.

Az NCG 3783 különlegességét adja, hogy az úgynevezett Seyfert-típusú galaxisok közé tartozik. E galaxisok központi régiója nem nagy, ám igen nagy fényességű, és számos hullámhosszon sugároz, aktív galaxismaggal rendelkezik. Középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amely mintegy 25 millió naptömegnyi.

A küllős spirálgalaxis megnevezés az alakjára utal. A galaxis központjából egy-egy rúdra, „küllőre” emlékeztető objektum nyúlik ki, és ezek végéből indulnak ki a spirálkarok. E típusú galaxisok a világegyetemben a leggyakoribbak, nagyjából kétharmados a részarányuk az összes galaxistípus között.

A Hubble-űrteleszkóp felvétele öt hullámhosszon készült, és ezek egyesítése tette lehetővé a különös gazdagságot, amelynek köszönhetően a spirálkarok finom részleteit is megfigyelhetjük.

A galaxis mellett egy különösen fényes csillag is ragyog a felvételen, a galaxistól jobbra. Bár úgy tűnik, egyetlen csillag fényesebb lehet egy galaxisnál, ez pusztán annak köszönhetően látszik így, hogy a csillag hozzánk jóval közelebb, mindössze 1530 fényév távolságban található.