Így változik a Kaszpi-tenger

Az Aral-tó zsugorodása mellett kevesebb szó esik a világ legnagyobb beltengere, a Kaszpi-tenger egyre alacsonyabb vízállásáról.

Míg az Aral esetében az emberi tevékenység közvetlenül okozta a változásokat, a Kaszpi-tengernél jórészt csak közvetett a hatásunk, ugyanis a klímaváltozás miatt csökken a vízszint, ám egyre erőteljesebben. Kisebb részben persze itt is közrejátszik a tápláló folyók vizének nagyobb mértékű használata.
Az előrejelzések szerint századunk végéig 18 méterrel csökken majd a beltenger vízszintje, ez a tenger kikötőit is ellehetetleníti majd.
A nemrégiben Bécsben lezajlott Európai Földtudományi Kongresszuson számoltak be azeri és amerikai kutatók arról, hogy mi fogja meghatározni a vízszint változását és mi befolyásolhatja a tenger új partvonalának kialakulását.

A kutatás során a Sentinel-1 műhold 2014-2023 közti felszínmagassági méréseit vizsgálták át, különös tekintettel az Azerbajdzsán délkeleti partjainál lévő Kizil-Agacs Természetvédelmi Területre, ami a ramsari egyezmény alá tartozó, kiemelt fontosságú vizes élőhely. A kutatók arra jutottak, hogy 218 négyzetkilométernyi terület vált szárazulattá itt a vízszint csökkenése miatt 2014 óta.
Azonban vannak olyan partszakaszok is, ahol a térség tektonikai változásai miatt nem fog átalakulni a partvidék. Ez annak köszönhető, hogy a szárazföld olyan ütemben süllyed majd nagyjából, amilyennel a víz szintje csökken, így a két esemény kioltja egymás hatását. Más részeken viszont éppen emelkedik a felszín (a közeli Kaukázus hatására), így ott a tengerszint csökkenése még drámaibb mértéket öltött.
Ez az emelkedő felszín azonban meglepte a kutatókat. Bár a térségről jól ismert, hogy az Arab-mikrolemez és az Eurázsiai-lemez találkozási vonalában található, nincsenek felismerhető tektonikai elemek, amelyekből erre lehetne következtetni.
A süllyedés összhangban volt mindazzal, amit a hasonló parti területekről tudunk. Emellett szintén közismert a régió szénhidrogénkincse, és annak kiemelése is azzal jár (a vízkiemelés mellett), hogy megsüllyedhet a felszín.
A felmérés eredményei alapján fogják a természetvédelmi terület védelmi és állapotfenntartó intézkedéseit irányítani. A környező lakosság számára szintén szükség lesz megfelelő jövőbe tekintő tervekre ahhoz, hogy a megélhetést továbbra is biztosíthassa majd a táj.