Negatív hatása is van a tisztább levegőnek

A Csendes-óceán északkeleti területein 2010-2020 között a valaha mért legmelegebb tengervíz-hőmérsékletek uralkodtak, több esetben hosszan tartó tengeri hőhullámok formájában. Ezek megjelenése ugyan részint megmagyarázható a természetes hőmérsékleti változékonysággal, ám az már nem, hogy minek köszönhetően halmozódott példátlan módon az előfordulásuk, miért váltak drámaian gyakorivá.

Egy újonnan, a PNAS folyóiratban közzétett kutatásban egy nemzetközi csoport arra jutott, hogy mindezekért a kínai légszennyezést csökkentő intézkedések tehetőek felelőssé. Az eredmény ma már olyannyira nem is meglepő, nemrégiben globális szinten jutott egy másik kutatócsoport hasonló eredményekre.

A tengeri hőhullámok során az átlagosnál több mint 2 Celsius-fokkal melegebb volt a tengervíz. Bár ez nem tűnik soknak, ennek hatására gyakoribbá váltak a mérgező algavirágzások, rengeteg bálna eltűnt, drámaian csökkent a halászzsákmány, és tengeri madarak tömegei pusztultak éhen. A korábbi kutatások arra jutottak, hogy a klímaváltozásban gyakoribbá válnak ezek a tengeri hőhullámok, azonban most az új kutatás további okokkal egészítette ki az eddigieket.

Úgy tűnik, a kínai gyárakból kibocsátott aeroszolok mennyiségének egyébként rendkívül fontos csökkentése miatt a tisztább levegő távkapcsolatai révén felerősítette az óceán túlsó partjai közelében a felmelegedést. A tisztább levegő a hőhullámok melegének mintegy harmadáért tehető felelőssé.

Az aeroszolok hatása jórészt abban rejlik, hogy a beérkező napsugárzás egy részét visszaverik, így csökkentik a felszínt elérő és azt melegítő mennyiséget. Egészen logikus tehát, hogy az aeroszolok hiánya fokozni tudja a melegedést. Kína 2006-2017 között mintegy 70 százalékkal csökkentette az ipari kén-dioxid tartalmú légszennyezést, amelynek révén a légköri szulfát aeroszolok mennyisége is zuhant.

A kutatók modellszámítások révén vizsgálták meg, miként állhat kapcsolatban a kínai aeroszolok mennyisége a Csendes-óceán keleti medencéjének hőhullámaival (nyitóképünkön egy 2019-es tengeri hőhullám hőmérsékleti anomáliája). A számítások azt mutatták, hogy a kelet-ázsiai partok közelében kezdett eleinte melegedni a légkör, és ez megerősítette az óceán nyugati régiójában felépülő magas légnyomású területeket.

Ez cserében a középső területeken lévő alacsony légnyomású régiót erősítette meg – ez az aleut alacsony nyomás nevű terület pedig déli irányba nőtt tovább. Ezzel azokat a nyugatias szeleket fogta vissza, amelyek egyébként a tengervíz hűvösebben tartásáért felelősek lennének. E szelek híján a víz azután zabolátlan melegedésbe foghatott.