Farkasfogas árnyakat vetnek Mongólia hegyei

Az Altáj-hegység Közép-Ázsia több országát érinti, egyes vonulatai Oroszország, Kína, Kazahsztán és Mongólia vidékét teszik változatossá. A hegység nemcsak földrajzilag fontos, hanem a biológiai sokféleség forrópontjaként számos növény és állatfaj bölcsője is, példáéul innen származik az alma.

Mongólia délnyugati részén terül el a Góbi-Altáj nevet viselő tartomány, amely a nevét az Altáj itt húzódó vonulata után kapta. A vonulat legmagasabb csúcsa a 3957 méteres Ikh Bogd (másik nevén Tergun Bogd).

2024. január 24-én a Nemzetközi Űrállomásról született olyan fotó, amelyen e hegyvonulatot különös fényviszonyok közepette láthatjuk, a késő délutáni napsütés igen hosszúra nyújtotta a hóval borított hegyek árnyékát.

Bár az árnyak igen drámaiak, maguk a hegyek sokkal szelídebbek, csak a perspektíva tette ennyire csúcsossá az árnyékokat. A hegytetők éves átlaghőmérséklete fagypont alatti, így a földrajzilag igen távol, 2800 kilométerre lévő sarki tundrához hasonló.

Az árnyak egy 1250 méteres tengerszint feletti lapályra vetülnek, a félsivatagi terület és füves pusztaság, klasszikus közép-ázsiai sztyeppe, ahol a térségben élő pásztorok legeltethetik állataikat. A kép bal felső részén egy kiszáradt tómeder látható, ami a képen sajnos nem megjelenített Orog-tóval és két kisebb másik tóval együtt a ramszari egyezmény alá tartozó jelentős vizes élőhely Tavak Völgye néven. A sós tavak láncolata a vándormadarak számára jelent létfontosságú pihenő helyet.

E terület egyik különös házi állata a szarvasmarha és a jak hibridje, a jakow vagy hainag amelyet számos más névvel is illetnek attól függően, mely ország területén él – magyar neve nincs. Az állat egyre népszerűbb, azonban a térség elmúlt évtizedekben több télen is túl vastag hótakarót kapott, így számos egyed elpusztult, mert nem fértek hozzá a hó alatt rejtőző fűhöz. A hibrid népszerűségének átka, hogy így egyre több állatot fenyeget télen az éhhalál.