Országnyi területet borítanak melegházak
Bolygónk arcán egyre nagyobb és egyre több szürkés-fehéres színű sebhelyet láthatunk, ezek mind-mind melegházak, ahol rengeteg műanyag felhasználásával termelnek élelmiszert.
Spanyolország déli része, Észak-Afrika, Törökország, Mexikó, Ecuador, Olaszország egyes vidékei, és persze Kína műholdas térképeit szemlélve fura, világos színű, szögletes területekből összeálló, egyre nagyobb foltokat láthatunk. Ezek melegházak, jórészt fóliaborítással, ahol zöldséget, gyümölcsöt termelnek úgy, hogy azok még a szezonjuk előtt a piacra juthassanak.
Az Earth Observatory most egy kínai régió drámai változásait mutatta be, egy nemrégiben megjelent kutatási eredmény apropóján. A kutatásban felmérték, mekkora is lehet jelenleg bolygónkon a melegházakkal borított terület: 13 ezer négyzetkilométert tett ki a 2019-es adatok alapján – ám valószínűleg azóta tovább növekedett. Ez azt jelenti, hogy bolygónkon már 5 évvel ezelőtt is egy kisebb országnyi területet borítottunk be fóliával.
Néhány évtized alatt a legnagyobb növekedést Kínában észlelhették a vizsgálatok, itt található egyébként a világ melegházainak 60 százaléka. Bár sokfelé, sokféle klímán megtalálhatók, leginkább az Észak-Kínai-alföld területén koncentrálódnak, itt folyók öntéstalaja nyújt megfelelő alapot.
A legnagyobb melegházas terület 820 négyzetkilométeres, Vejfang város környezetében. Az Earth Observatory a területről 1987-ben (Landsat 5), majd 2024-ben (Landsat 8) készült felvételeket hasonlított össze.
Az egykori (a korábbi felvételen jól megfigyelhető) szabad szántóföldi területek helyét végeláthatatlan műanyagtenger foglalta el. A fóliaházak fehéres árnyalatúak, míg a fedetlen szántók barnák vagy zöldek, a településeket kék vagy piros háztetőkként láthatjuk leginkább.
A melegházakban termelt növények iránti igény Kína esetében belföldi – 1990-2020 között hatszorosára nőtt az uborka-, kígyóuborka- és paradicsomtermelés, miközben az export változatlan maradt.
A melegházak rengeteg műanyagot használnak, nemcsak a fóliasátrak, hanem a talajtakarók, illetve az öntözőrendszerek formájában is. Ez azonban csak az egyik probléma. Emellett a legtöbb esetben olyan területeken létesülnek, ahol a klasszikus mezőgazdálkodás nem lehetséges, mert nem megfelelő a talaj vagy épp a víz nem áll rendelkezésre.
Míg a talajt műtrágyákkal lehet „javítani”, addig a vízhez például egyre mélyebbre fúrt kutakkal juthatnak csak hozzá, ezzel felborítva egy-egy régió teljes vízháztartását. Az elszivárgó műrtűgyamaradékok pedig elszennyezik a vizeket, eutrofizációt okozva. A melegházakat ráadásul sokszor ritka élőlényekkel teli, igen értékes természeti környezetbe telepítik.
Mindezek miatt is érdemes idényzöldségeket és hazai termelésű zöldségeket fogyasztani. Akinek lehetősége van rá, elővenni azokat a módszereket, amelyekkel elődeink tartósították a nyáron megtermett javakat, nyáron feltölteni az éléskamra polcait, s elsősorban ezeket fogyasztani a téli időszakban.