Ez a bolygó legmélyebb víznyelője
A mexikói víz alatti barlangról sokáig úgy hitték, a második legmélyebb a világon, új vizsgálatok alapján azonban előreléphetett az első helyre.
A Yucatán-félsziget partja mentén, a Chetumal-öbölben található a Taam Ja’ nevű kék lyuk, vagyis tenger alatti víznyelő. E különleges képződményről szonáros mérés alapján nagyon sokáig úgy tudtuk, hogy 274,4 méteres mélységig terjed, és ezzel a világ második helyezettje volt (korábbi első a Dél-Kínai-tengeren lévő Szansa Jongle kék lyuk volt 301 méterrel). A legismertebb az efféle kék lyukak között a belizei Nagy Kék Lyuk.
Azonban egy új méréssel már több mint 420 méteres mélységig jutottak el, ám még mindig nem értek le a víznyelő legaljára.
A felmérés során arra is fény derült, hogy a Taam Ja’ egy kiterjedt víz alatti barlangrendszer része lehet.
A Yucatán-félsziget mészkövét rengeteg víznyelő jellegű barlang lyuggatta át, amelyek egy részét a maják kulturális jelentőségű helyekké tették. E barlangok részben olyan ősi geológiai eseményekhez is köthetőek, mint a dinók kipusztulását okozó Chicxulub-becsapódás volt, amelynek koncentrikus törésvonalai mentén jött létre rengeteg üreg. A most vizsgált képződménynek otthont adó kőzetek ennél sok millió évvel fiatalabbak.
Mexikói szakemberek még 2021-ben elkezdték a tenger alatti barlang vizsgálatát, ám ekkor nem sikerült megfelelő mélységi méréseket végezni. Ezt követően 2023 decemberében indult egy expedíció, amely egy automata merülő műszerrel felszerelve vágott bele a mélységmérésnek. Emellett persze a víz számos más tulajdonságát is vizsgálták: hőmérséklet, sótartalom, sűrűség.
Két alkalommal is lemerült az eszköz, mindkét esetben jóval mélyebbre jutott, mint a kék lyuk korábbi ismert mélysége. 400 méteres mélységnél olyan hőmérsékleti ingadozást és sótartalom-változásokat mért, ami alapján a szakemberek arra következtettek, hogy itt oldalirányú ágai lehetnek a víznyelőnek, vagyis egy nagyobb barlang része lehet.
A nagyjából egy szódás üvegnek megfelelő méretű merülő eszköz adatai azt mutatták, hogy a barlang minimum 423,6 méter mély. Ezzel a mélységgel azonban még mindig nem sikerült elérni a legmélyebb pontot. Ez azt is jelenti, hogy a felmérést, kutatást még folytatni fogják.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
