Gyönyörű fotókon egy izlandi magyar expedíció
Öt évig készült a négyfős expedíciós csapat, hogy fotós ötleteiket egy különleges, északi helyszínen valósítsák meg.
A mostani a tízedik közös projektje volt annak a sokat megélt csapatnak, amely márciusban kelt útra, hogy a legszebb fényeket és száz százalékban izlandi helyszíneket keresse fel. Nem véletlenül választották ezt az időszakot, hiszen a sarki fény megörökítése volt az egyik legfőbb céljuk.
Figyelembe vették az aktuális naptevékenységi ciklust és nagyon bizakodóak voltak. A hónap mellet szólt továbbá, hogy másik izgalmas témájuk, a gleccserek és a jégbarlangok nyáron nem, vagy csak nagyon nehezen közelíthetőek meg.
Az izlandi élményeiket zanzásítva egy videóban foglalták össze, amelyben a technika széles repertoárját alkalmazták a drónfelvételektől kezdve a time-lapse snittekig.
A Keflavíkba történt megérkezés után közel nyolcórás úttal érték el első bázisukat, a sziget délkeleti részén található Stafafell térségének riolit kőzetekből álló hegyvidékét. Annak ellenére, hogy a napaktivitást mutató KP-index csak a 3-as szintet érte el, rögtön első este nagyon látványos sarki fényben volt részük éppen a számukra otthont adó házikó felett.
Az egész túra egyik legnagyobb élményét a Vatnajökull Nemzeti Park keleti peremén fekvő Hoffelsjökull gleccser lagúnája szolgáltatta. Szikrázó napsütés, valószerűtlenül üde kék gleccserjég és tökéletes csend köszöntötte őket. Csak a hágóvas csattogása és a jég időnkénti roppanása hallatszott.
Elképesztő volt látniuk a jégnek a tapintásra üvegszerű, különleges textúráját. Külön érdekes, hogy a jégnek ezt a kék színét anyagának megváltozott fénytörése okozza.
Ugyanis a több ezer, több tízezer év egymásra rakódott, préselt hórétegeinek tömege kiszorítja a levegőt a jégkristályok közül
Emiatt sokkal tömörebb, és eltérő szerkezetű, mint a sima vízjég.
A sziget déli partján folytatva útjukat a Jökulsárlón gleccserlagúnát és az ezzel szemben található, a „Diamond Beach” nevű partszakaszt látogatták meg. Itt a hullámzás visszasodorja a part fekete homokjára a gleccserről leszakadt jégdarabokat. Szikrázó napsütést fogtak ki, így tökéletesen érthetővé vált, miért is „gyémánt” a part.
A Skógá folyón, Izland déli részén, az egykori partvonalat jelző sziklánál találkoztak a Skógafoss vízeséssel, ahol csodálatosan derült éjszaka köszöntött rájuk. Asztrofotózásra átalakított, H-alfában érzékeny kamera alkalmazásával, több kép horizontális illesztésével örökítették meg az égi országutat a vízesés felett.
Az út záróakkordjaként olyan égi műsorban volt részünk, hogy hang sem jött ki a torkunkon: a természet ismét, csodálatos sarki fényt produkált.
Az aurora lilás része látszott szabad szemmel is.
Ez alkalommal készült a fenti videó time-lapse része is: ezen látszik igazán, hogy a jelenség milyen látványosan táncolt felettük.
Azt hitték, az utolsó estén már nem lesz több meglepetés, pedig az igazán meghökkentő fordulat csak ezután jött. A szállásra visszaérve még próbálták elcsípni a sarki fény utolsó sugarait, amikor földöntúli látvány jelent meg az égen. Utólagos azonosítással sikerült csak kideríteni, hogy egy SpeceX rakéta felfénylését tudták lencsevégre kapni, óriási szerencsével.
Az út élményeiből további rövidfilmjeink is készültek, amelyek az alábbi linkeken tekinthetők meg:
- Első rész: Visszatértünk! Lávamező, aztán átszeltük Izlandot
- Második rész: Óriás jéghegy és lustálkodó fókák
- Harmadik rész: Betyáros sarki fény és a víz birodalma
Szerző: Lampert Benedek