Óriásvírusok segíthetik a grönlandi jég védelmét
A hatalmas jégmező felszínét nyáron hóalgák borítják és teszik sötétebbé, ezzel gyorsítva az olvadást.
A teljesen hófehér jégfelszín a napfény elsöprő többségét visszaveri, azonban minél sötétebb a felszín, annál többet elnyel belőle, és így annál inkább olvad. A havas, jeges felszínen részben a szennyeződések, például a hajóforgalomból vagy más forrásból kiülepedő korom, részben pedig algák.
Kevéssé ismert, hogy a hófelszínen, jégen is élnek algák, ezek úttörő kutatója ráadásul a magyar Kol Erzsébet volt. Számtalan változatuk és színük létezik, közös bennük azonban, hogy mindegyik elősegíti a hó, a jég olvadását. Mivel a klímaváltozás még kedvez is ezeknek az algáknak, ez is egy öngerjesztő folyamatnak tűnik. Mit lehet ellene tenni?
Az Aarhus-i Egyetem számolt be egy új felfedezésről: grönlandi jégmintákban olyan óriásvírusokra bukkantak, amelyek kedvenc eleségét pont a hóalgák jelentik. Ez azt jelenti a dán kutatók szerint, hogy az óriásvírusokkal vissza lehetne szorítani a hóalgák mennyiségét.
Az 1981-ben felfedezett óriásvírusok hatalmasak, nagyobbak egy baktériumnál, míg az átlagos vírus mérete alig ezredrésze egy baktériuménak. Az óriásvírus 2,5 mikrométeresre nőhet, és emellett még a genomjuk is többszöröse az átlagos vírusokénak.
A kutatók olyan helyekről vettek mintát a jégfelszínből, ahol az láthatóan sötétebb volt vagy elszíneződött az algák miatt. Meglepően gazdag élővilágot találtak, nemcsak az algákat, hanem a vírusok jelenlétére utaló jeleket is.
„Egész ökoszisztéma veszi körbe az algákat. Baktériumok mellett fonalas gombák, élesztőgombák, valamint az algákat faló protiszták, az ezeket parazitáló különböző gombák, illetve az óriásvírusok, amelyek megfertőzik őket” – magyarázta Laura Perini, a kutatás vezetője. A protiszták olyan mikrobák, amelyeket korábban nem tudtak más rendszertani egységbe sorolni, például egyes csillós algák, vagy épp az amőbák.
A kutatók egyelőre csak az élő óriásvírusok DNS-ének nyomait találták meg, magukat a vírusokat nem látták. Az azonosított genetikai adatok közt többféle, egysejtűekre veszélyes aktív vírust is sikerült kimutatni.
Az egyelőre nem világos, hogy melyik óriásvírus felelhet az algák pusztításáért, és melyik faj lehet veszélyes más egysejtűekre. Azonban ha ezeket a részleteket sikerül kideríteni, akkor talán arra is lehetőség nyílik, hogy segítségükkel a hóalgák tömegeit gyérítve a jég olvadását is lassíthatjuk majd.