Mégis mi rejtőzhet a Mars déli sarkvidéke alatt?

2018-ban az Európai Űrhivatal Mars Express műholdja olyan mélybeli radarjeleket észlelt a Mars déli sarkvidéke alatt, amelyekből akkor úgy tűnt, felszín alatti vízréteg állhat a háttérben. Az érdekes és számos szempontból izgalmas hír sokak fantáziáját megmozgatta, azonban hamarosan több elmélet is született, amelyek más magyarázattal szolgáltak a speciális radarjelekre. A Cornell Egyetem egy új, egészen egyszerű magyarázattal állt elő.

A felszín alá hatoló radarjeleket arra lehet használni, hogy a mélybeli rétegeket, különféle típusú kőzeteket vagy ásványkincseket felismerjük. A visszaverődő jel erőssége attól függ, hogy egy adott réteg mennyire sima vagy egyöntetű. Ez azt jelenti, hogy egy radaron fényes rétegről joggal feltételezheti az ember, hogy ott valami folyadék lehet.

A radarjelek, amelyekből kiindult az egész jég alatti tó feltételezés, olyan, a jeleket igen erősen visszaverő felületről árulkodtak, amelyre a szakemberek számára a leginkább tetszetős magyarázat az volt, hogy vízréteg lehet. Ez különösen azért tűnt kézenfekvőnek, mert például az Antarktika jégrétegének mélyén lévő vízlencséket is így lehet legkönnyebben meglátni.

Akkor mégis mi lehet a jel hátterében?

Persze nehéz elképzelni a marsi hőmérsékleti viszonyok közepette, de volt, aki felszín alatti vulkáni hő maradékával magyarázta, volt, aki pedig a víz rendkívüli sótartalmával. Később született olyan elmélet, amely szerint nem víz, hanem agyagréteg lehet a mélyben.

Az új magyarázat sokkal prózaibb: a kutatók szerint egészen egyszerűen interferenciáról lehet szó. A radar felbontása, vagyis az, hogy milyen méretű részleteket tesz láthatóvá, határt szab a rétegekről kapott képnek is.

A kutatók sok ezer különböző, ám a marsi sarki jégsapkában valóban lehetséges rétegződést vizsgáltak számítógépes szimulációk révén. Ezek azt mutatták, van olyan helyzet, ami a 2018-as mérések során kapott eredményt adja.

Ha a jégrétegekben van egy kis mértékű változatosság – mind a jégréteg vastagsága, mind a jég pontos összetétele alkalmas erre –, akkor a radarjel visszaverődésekor konstruktív interferencia következik be. Ez azt jelenti, hogy összeadódnak a különböző rétegekről visszaérkező radarjelek, és a végeredmény pont úgy néz ki, mintha egyetlen nagyon erősen visszaverő rétegről érkezett volna.

Az interferencia alapú magyarázathoz nincs szükség semmiféle további extrém körülményre, és ezzel az elképzeléssel az összes olyan radarmérés eredményét meg lehet magyarázni, amelyet a marsi déli sarkvidéken mutatott a Mars Express radarja.