Sarki fény és részecskeáradat a Marson
A vörös bolygón felkészülten várták az űreszközök a napkitörés következményeit, és minden eddiginél részletesebben dokumentálták is azt.
Májusban igen intenzív volt a naptevékenység, ennek köszönhetően láthattunk hazánkban is hatalmas sarki fényt. Május 20-án egy olyan napkitörés zajlott, amelynek erősségét X12-esre becsülték később (ez nem a Föld felé irányult), röntgen- és gamma-sugarakkal, valamint nagyenergiás részecskékkel érte el a Marsot. Elsőként a sugárzás, majd kis késéssel a részecskék is megérkeztek. A MAVEN Mars körül keringő és elsődlegesen annak légkörét vizsgáló űrszonda megfigyelései alapján ultraibolya tartományú „sarki” fény is kialakult a Marson.
A Marsnak nincs olyan bolygószintű mágneses tere, mint nekünk, azonban foltokban találhatók erősen mágneses régiók rajta így is. Emiatt a sarki fények nem a sarkoknál jelennek meg, hanem gyakorlatilag az egész éjszakai égboltján. Sajnos azonban ezt nem nagyon fogjuk látni akkor sem, ha majd ember él a Marson, mivel ultraibolya tartományban ragyognak fel.
A NASA szakemberei kiszámították, ha egy ember állt volna ott, ahol a Curiosity marsjáró, akkor annyi sugárzás érte volna a napkitörést követően, mintha 30 mellkasröntgen-vizsgálaton esett volna át.
A Curiosity 12 évi mérései közt ez volt a legnagyobb eddig: 8100 mikrogrey (µGy).
A marsjáró sugárzásmérései alapján lehet majd azt megtervezni, hogy a majdani emberi jelenlét során miféle sugárvédelemre lesz szükség. A felszínen tartózkodó űrhajósoknak mindenképp megbízható védelmet kell találni, ehhez megfelelhetnek a marsi lávabarlangok például. Az azonban bizonyos, hogy úton a Marsra, vagy Mars körüli pályán nagyobb sugárzástól kell majd megvédeni az embereket.
A MAVEN ultraibolya auróráján és a felszíni sugárzáson kívül a Curiosity még a navigációs kamerája fotóin is megörökítette a napkitörés nyomát. Az egymást követő felvételekből készült animációkon azt láthatjuk, hogy „hangyás” a kép, olyan, mintha csak havazna, ezek a felvillanó pontok és sávok a kamerát elérő töltött részecskék nyomai az érzékelőn.
A naptevékenység maximumához közeledve számos hasonló eseményt figyelhetnek meg a NASA szakemberei a marsi űreszközök műszerei segítségével, így bőven lesz munkájuk is az elkövetkező 1-2 évben.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
