A mai nyarak már mások, mint pár évtizede
A klímaváltozás hatására átalakult a nyár, egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok.
Miközben hazánkban is megvolt az idei nyár első hőhulláma, érdemes lehet visszapillantani, mi változott e téren. A nyári hőségről más emlékei vannak a mai középkorú vagy idősebb korosztálynak, mint az ezredforduló után született generációknak.
Senki sem állítja, hogy az 1960-as vagy 70-es években ne lettek volna kánikulai napok, azonban ezek száma és mértéke ma már más.
Ami egy huszonévesnek, aki már ebben nőtt fel, normálisnak tűnik, az az idősebbeknek már extrém.
Bár világszerte sorra dőlnek meg a hőségrekordok, olyan sokat hallunk ezekről, hogy alig tűnik fel egy-egy újabb rekord híre. Például Új-Delhiben (India) az éjszakai minimum-hőmérséklet 35,2 Celsius-fok volt nemrégiben, míg a nappali maximumok több mint 37 egymást követő napon meghaladták a 40 Celsius-fokot. Mekkában (Szaúd-Arábia) a zarándoklat ideje alatt 51,8 Celsius-fokot mértek, és az eddigi adatok szerint ez több mint 1300 embertársunk számára végzetes volt. Egyiptom és egész Afrika júniusi örök rekordja 50,9 Celsius-fok volt, amit Asszuánban mértek a hónap elején.
A Scientific American cikke szerint sem ugyanazok a mai nyarak, mint szüleink, nagyszüleink idején voltak, gyakoribbá és hosszabbakká váltak a hőhullámok. Az 1960-as évekhez képest ma Philadelphiában néggyel több hőhullám érkezik, San Franciscoban héttel, New Orleansben pedig kilenccel több.
Az egyedi nyarak ettől eltérhetnek, ám a drámai növekedés egyértelmű. Nem kell azonban a szomszéd kontinensre mennünk a hőségért. Európában már a 2022-es nyár 60 ezer, a hőséggel kapcsolatos halálesettel járt és tudjuk, hogy a 2023-as nyár még melegebb volt. Az előrejelzések szerint több mint 50 százalék az esélye, hogy a 2024-es nyár is az átlagnál melegebb lesz az egész északi féltekén.
Számos helyen megtapasztalhatják az emberek a hőkupola jelenségét. Ennek során speciális körülmények alakulnak ki, amelyek öngerjesztő módon fenntartják a rendkívüli meleget. Az adott területen uralkodó anticiklon hatására a felforrósodott levegőt a nagy légnyomás a talaj közelében tartja, ahogy egy fazék tetején a fedő is benntartja a meleget főzés közben (lásd a videóban).
A helyzet öngerjesztő: minél nagyobb a forróság, annál jobban emelkedik a légnyomás, ami még inkább visszatartja a levegőt. E jelenség az USA vagy Ausztrália területén korábban is kialakult, azonban 2023-ban már Dél-Európa is belekóstolhatott
90 éve nem voltak ilyen porviharok az USA déli részén
Az 1930-as években az USA középnyugati államaiban óriási porviharok lehetetlenítették el a megélhetést, az utóbbi hetekben hasonló helyzet kezdett kialakulni Texas déli részén és a szomszédos Mexikóban.
Égi jelenségek 2025. május második felében
Számos együttállásra és látványos szépségű holdsarlókra pillanthatunk rá az egyre rövidülő éjszakákon, a Tejút pedig egyre szebben figyelhető meg.
Lehet, hogy mégsem becsapódásokkal érkezett a vizünk?
A földi víz eredetének kérdése régóta foglalkoztat sok kutatót, a leginkább elfogadott nézet szerint a világűrből jött, kisbolygók, meteoritok becsapódásaival.
Eső vagy hó is esett az ősi Marson
A vízfolyások megléte már jó ideje ismert, azonban azt nem könnyű kideríteni, hogy volt-e csapadék.
Egyes kültéri rendezvények kockázatosabbak
Hazánkban nem kell elmagyarázni, milyen kockázatokat hordoz az időjárás egyes kültéri rendezvényeket látogatókra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
