Kínának sikerült először: kőzetmintákat hoztak a Hold túlsó oldaláról

Kínáról nagyon sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nem veszik komolyan az űrkutatást.

2020-ban Kína lett a harmadik nemzet, amely a Holdról kőzetmintát tudott hazahozni, 2024-ben pedig a Hold túlsó feléről szállított a Földre anyagokat. A Csang’o-6 holdszonda hazatérő kapszulája 2024. június 25-én Belső-Mongóliában, a kijelölt területen landolt a fedélzetén. Az emberiség történetében ez az első kőzetminta a túlsó oldalról.
A kapszula kb. 40 perccel a landolást megelőzően vált külön az őt hazaszállító visszatérő egységről, ez 5000 kilométeres magasságban történt. Ezt követően, az Atlanti-óceán felett elvégzett manőverben az úgynevezett aerodinamikai fékezéssel lelassult.
Ilyenkor a kis szögben, de nagy sebességgel érkező szonda érinti a légkör magasabb rétegeit, majd valamelyest visszaemelkedik, hogy aztán az ekkorra elveszített sebesség miatt gyors süllyedésbe kezdjen és lassítva érhesse el a felszínt. E fékezés után, immár az Indiai-óceán felett a második fékezési fázisban tovább lassult és süllyedt a kapszula, majd kb. 10 kilométeres magasságban kinyitotta a fékezőernyőjét is.
A kapszula a megfelelő helyszínen landolt, és a felszíni egység jelzése szerint kiváló állapotban érte el a bolygónk talaját. A kapszulában gondosan elcsomagolt mintákat Pekingben emelték ki a szerkezetből, ezt egy megfelelően előkészített és szennyeződésmentes helyen. A mintát a későbbiek során osztják majd el a kutatóintézetek között.
A küldetésben átjátszó-közvetítő szerepet betöltött, Hold körül keringő Csüecsiang műhold új feladatokat kapott: tudományos méréseket fog végezni. Ehhez a fedélzetén extrém-ultraibolya kamera, semleges atom képalkotó, és nagyon hosszú bázisvonalú interferométer (VLBI) áll a kutatók rendelkezésére.
A mérések alapján 1935 gramm, vagyis közel két kiló a hazahozott holdkőzet mennyisége, amint arról a kínai kutatók beszámoltak. A kőzetmintákban feltehetően számos olyan anyag lesz majd, amelyből a Hold eredetére lehet következtetni.
Különösen fontos ez a minta amiatt, mivel a Hold felénk néző és túlsó oldala között alapvető eltérések vannak. A túloldalon rengeteg kráter található, ám hiányoznak a felénk néző oldalon látható sötét „tengerek”. A különbség okainak kiderítéséhez alapvető, hogy a túloldalról is megvizsgálhassunk kőzetmintákat.
Kína 2030-ban szeretne embereket is küldeni a Holdra, majd pedig a Mars is az emberes küldetések céljai közt szerepel.