Így keveredik az Atlanti-óceán vize a Csendes-óceánéval
Emberi eredetű radioaktív izotópok mérésének útján sikerült a tengeri áramlatokat felmérni.
A klímaváltozással a sarkvidék a bolygó többi részénél négyszer gyorsabban melegedik, és ebben a tengeri áramlatoknak is van szerepük. Azonban a tengeráramlatokról még mindig nem tudok eleget.
Fridtjof Nansen az 1800-as évek végén eszébe vette, hogy hajóval sodródva bejárja a Jeges-tengert és reményei szerint eléri az Északi-sarkot. Ő még az alapján tervezett, amit a Jeges-tengerbe torkolló folyók, valamint a térségben hajótörést szenvedett hajók uszadékfái, roncsai alapján tudott. Ezek az uszadékfák a tengeráramlatokkal eljutottak számtalan távoli helyszínre, és Nansen – helyesen – úgy gondolta, a jégbe fagyott hajójával követheti az útvonalukat.
Bár ekkor nem sikerült neki elérnie az Északi-sarkot, „csak” a 86. szélességi fokig jutott, maga az elv helyes volt. Olyannyira, hogy pár évvel ezelőtt egy modern kori követője is akadt, a MOSAiC expedíción hasonló úton sodródott át a sarkvidéken a Polarstern kutatóhajó.
Nemrégiben egy kutatócsoport azt mérte fel, mennyi idő alatt szelik át a vizek a sarkvidéket az Atlanti-óceánból indulva a Csendes-óceánig. Ehhez olyan radioaktív izotópokat használtak, amelyek emberi eredetűek, az atomerőművek elhasznált fűtőelemeinek újrafeldolgozásából származtak. Ezekből a folyamatokból ma már nem kerül a vizekbe semmi, de az 1980-as évekig a tengerbe jutott adag máig használható a mérésekre, és azonosítható, mely izotóp melyik óceánból eredt.
Bár a mennyiségük elenyészően kicsi, a legmodernebb, nagy érzékenységű mérőműszerekkel még mindig kimutatható. A JGR Oceans folyóiratban publikált eredményekről az EOS földtudományi hírportál számolt be.
A felmérések alapján kiderült, hogy a Csendes-óceán téli vizének 25-40 százalékában felfedezhetők az Atlanti-óceánból eredő nyomok. A víz kétféle útvonalat követ a sarkvidéken át, ezek a mélybeli domborzatot követik. Az is kiderült, hogy egy 15 évvel korábbi, hasonló felmérés adataival összehasonlítva a sarkvidék áramlatainak sebessége nem változott jelentősen ebben az időszakban.
A víznek ahhoz, hogy teljesen átjusson a Jeges-tengeren egyik óceánból a másikba, 20-34 évre van szüksége attól függően, hogy a két útvonal közül melyiken halad. A kutatók szerint azonban fontos volna még sokkal több ponton méréseket végezni (ez a sarkvidéken nem igazán egyszerű feladat), és további részleteket is feltárni az áramlatok természetéről.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
