Foszfátvegyületeket találtak a Bennu kisbolygó mintájában

A NASA OSIRIS-REx űrszondája nem egészen egy éve, 2023. szeptember végén szállította haza a Bennu kisbolygóból kiemelt kőzetmintát. A vizsgálatokat nagy várakozások előzték meg, és most az első, még előzetesnek tekinthető elemzések eredményét hozták nyilvánosságra a küldetés tudományos irányítója, Dante Lauretta vezette csoport tagjai. A kutatásról a Meteoritics & Planetary Science folyóiratban számoltak be.

A minta alapösszetételében sok szén, nitrogén és szerves anyagok találhatók – ezek mind fontosak az élet szempontjából. Legnagyobb mennyiségben a szerpentin nevű agyagásvány fordult elő, ez a földi óceáni hátságok jellemző ásványa.

Emellett magnézium-nátrium-foszfátot találtak a mintában, ami azért izgalmas, mert azt feltételezhetjük miatta, hogy a Bennu egy egykori primitív vizes égitestből szakadt ki. Ez az ásvány amiatt meglepő, mert az űrszonda a kisbolygó körüli keringése során méréseiben nem vette észre. Hasonló foszfátásványt ugyan a Ryugu kisbolygó mintája is tartalmazott, azonban a Bennuból hazahozott sokkal tisztább formájú, nincsenek benne más elemek.

Annak ellenére, hogy a Bennu eredetében szerepet játszott a víz is, az anyaga a Naprendszer primitív ősanyagát tükrözi, összetevői arányában hasonlít a Napéra. A Bennu kőzetei nem estek át olvadás-újraszilárdulás folyamatain, így megőrizhették eredeti tulajdonságaikat.

Ezek csak az első vizsgálatok voltak – még világszerte sok tucat kutatólaboratórium kap a mintákból a következő hónapok során. Ezek vizsgálataiból majd rengeteg új információt kaphatunk a Naprendszer és a kőzetbolygók eredetéről is.